(TÁRKI és MTA KTI konferenciája, 2010. szeptember 28.)
"Közismert, mégis megoldatlan kérdés a magyarországi cigányság alacsony fokú integrációja: a roma lakosság számottevő része az ország gazdaságilag és infrastrukturálisan elmaradott részein, szegregáltan és kirekesztve él. Az itt élők jelentős része nem, vagy csak rendszertelenül jut munkához, gyerekeik pedig nagy arányban tanulnak szegregáltan, illetve alacsony szintű képzést nyújtó iskolákban, amelyekből csak igen csekély eséllyel jutnak el az érettségiig és a diplomáig, de számottevő részük még szakmát sem tud szerezni. Összességében ma Magyarországon minden társadalmi csoport közül a roma lakosság szegénységi kockázata a legmagasabb, és a rendszerváltás óta eltelt időszak fő trendjeinek folytatódása alapján ez a helyzet nemhogy nem javul, de jelentős az esélye annak, hogy a leszakadás folytatódik és generációk ragadnak kirekesztett és munkanélküli helyzetben.
A roma és kirekesztett lakosság társadalmi integrációja évek óta a politikai diskurzus egyik meghatározó témája, de számos kísérlet és kezdeményezés ellenére az áttörés, azaz valóban hatékony és eredményes szakpolitikai beavatkozások még nem, illetve csak elvétve történtek e téren. Abban egyetértés van a politikusok és szakértők között, hogy az integráció kulcsa a foglalkoztatás, az ehhez vezető út pedig az oktatás, ezen belül is a legalább középfokú végzettség – akár szakma, akár érettségi – megszerzése, hiszen az ilyen végzettséggel nem rendelkező munkavállalási korú magyarok közül tízből legfeljebb négynek van munkája. Mindez nem csak "romakérdés", de tagadhatatlan, hogy a képzetlen munkavállalási korú népesség egyharmada roma, és helyzetük évtizedek óta tartó összetett társadalmi-gazdasági folyamatok és diszkrimináció együttes eredménye. A műhelykonferencia e folyamatban az oktatásra fókuszálva arra keresi a választ, hogy milyen tényezők állnak a romák és hátrányos helyzetűek alacsony iskolázottsága mögött és milyen beavatkozásokkal lehet érdemi változásokat elérni."
A konferencia fő előadásának és a szakpolitikai ajánlásoknak az alapját adó tanulmány "bemutatja a magyarországi roma és nem roma nyolcadikosok 2006-ban mért teszteredményeinek átlagos különbségét, és felbontja azt egyéb változóknak betudható és pusztán etnikai különbségekre. Az etnikai összehasonlítást az Országos Kompetenciamérés és az Életpálya felmérés adatainak az összekapcsolása teszi lehetővé. A roma és nem roma nyolcadikosok között mért átlagos különbség egy szórásegység körüli, mind a matematika, mind a szövegértés teszteredményekben. Ez a különbség nagyon hasonló ahhoz, amit hasonló korú fekete és fehér tanulók között mértek az Amerikai Egyesült Államokban a 80-as évek elején. Az egészségi állapotra, az otthoni nevelési környezet változóira, iskola fix hatásokra, valamint a szülők iskolázottságára és jövedelmi viszonyaira kontrollálva, a roma és nem roma tanulók közötti különbségek a szövegértés teszteredményben teljes mértékben eltűnnek, és a matematika teszteredményben is nagymértékben, 0,15 szórásegységre csökkennek. Az egészség, az otthoni nevelési környezet és az iskola a teszteredmények etnikai különbségeinek nagy részét megmagyarázzák. Az egészségi körülményekben és az otthoni nevelési környezetben meglevő, jelentős mértékű etnikai különbségek ugyanakkor gyakorlatilag teljes mértékben betudhatók a szülők iskolai végzettségében és a család jövedelmi viszonyaiban meglévő különbségeknek."
Kötelező olvasmányok:
Kertesi Gábor - Kézdi Gábor (2009): Általános iskolai szegregáció Magyarországon az ezredforduló után. Közgazdasági Szemle, november, 959-963., 987-992. o. (csak ezek!) (letöltés, regisztráció szükséges)
(Bevezető, "Az iskolai szegregáció mint társadalmi probléma", "Társadalompolitikai dilemmák" fejezetek)
Kertesi Gábor - Kézdi Gábor (2005): Általános iskolai szegregáció, I. rész: Okok és következmények. Közgazdasági Szemle, április. 324–333., 346-351. o. (csak ezek!) (letöltés: regisztráció szükséges; szabad letöltés)
("A tanári munka minőségének meghatározó szerepe", "A szabad iskolaválasztás és az iskolai utalványrendszerek nemzetközi tapasztalatai" fejezetek)
Ajánlott olvasmányok:
A műhelykonferencia előadásainak háttéranyagai:
Kertesi Gábor - Kézdi Gábor (2010a): Iskolázatlan szülők gyermekei és roma fiatalok a középiskolában. Beszámoló az Educatio Életpálya-felvételének 2006 és 2009 közötti hullámaiból. Budapest Munkagazdaságtani Füzetek, 3. MTA Közgazdaságtudományi Intézet - BCE Emberi Erőforrások Tanszék, és Társadalmi Riport 2010, TÁRKI (letöltés)
(Kézdi Gábor azonos c. előadásához)
Kertesi Gábor - Kézdi Gábor (2010b): The Roma/non-Roma Test Score Gap in Hungary. BWP (Budapest Working Papers On The Labour Market) 10., Institute of Economics, Hungarian Academy of Sciences - Department of Human Resources, Corvinus University of Budapest (letöltés)
(Kertesi Gábor A roma és nem roma tanulók iskolai teljesítményének különbségei és lehetséges magyarázatai c. előadásához. A konferenciáról készült hangfelvétel, Kertesi Gábor előadásának leírása és diái a jelszavas tárhelyről letölthetők. A hangfelvételen az előadás a 00:21:04 és 01:05:24 között, a szakpolitikai ajánlások a 34-36. dia, a hozzájuk tartozó szöveg a leírás 10-12. o.)
Messing Vera - Molnár Emilia (2009): Tanulmányi ösztöndíjak etnikai és szociális alapon. Educatio, 4. (letöltés)
(Bernát Anikó Ösztöndíjak etnikai vagy szociális alapon? c. előadásához)
Jakubowski, Maciej - Róbert, Péter: Educational Segregation and Educational Achievement. A comparative analysis of TIMSS and PISA data. Paper prepared for the PISA Research Conference, September 14-16, 2009, Kiel, Germany (letöltés)
(Róbert Péter PISA-eredmények és társadalmi egyenlőtlenségek c. előadásához)
Más ajánlott olvasmányok:
Kertesi Gábor - Kézdi Gábor (2009): Általános iskolai szegregáció Magyarországon az ezredforduló után. Közgazdasági Szemle, november, 964-987. o. (letöltés, regisztráció szükséges)
("A szegregáció mérése", "Az iskolai szegregáció mértéke Magyarországon az ezredforduló után", "Összehasonlítás egyesült államokbeli adatokkal" fejezetek)
McKinsey & Company (2007): Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? (letöltés: tanulmány, bemutatódiák)
(A magas átlagos teljesítmények és a minden gyerek sikerét támogató pedagógiai eljárások összefüggéséről 34-38. o.)
Fazekas Károly (2010): Közgazdaságtudomány és oktatáspolitika. Előadás a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén, Szeged, szeptember 30 - október 1. (letöltés)
Az előadást ismertető cikk: Az iskolapadban van a csodafegyver (szerző: Kircsi András), index.hu, 2010. november 3. (letöltés)
A Tempus Közalapítvány "Esélyteremtő iskola" és "Hálózatok az oktatásért" szemináriumainak előadásdiái
Az fn.hu cikke a műhelykonferenciáról (2010. szeptember 29.)
Kérdések a beszámoló elkészítéséhez:
Az alapszintet választóknak:
1. A szakirodalom szerint melyek az iskolai elkülönítés várható következményei a csoportközi/társadalmi kapcsolatokra illetve az iskolai szolgáltatások minőségére? Milyen magyarországi kutatások vizsgálták az iskolai szegregáció hatását a tanulók teljesítményére, és milyen eredményekre jutottak?
2. Milyen módszerekkel lehet kimutatni a tanári munka hatását a tanulók fejlődésére?
A részletesebb feldolgozást választóknak:
Az alapszintet választók 1-2. kérdései, plusz az alábbiak:
3. Milyen intézkedéseket tartalmaznak az iskolai szegregáció mérséklésének más országokban megvalósult programjai? Milyen társadalmi költségei lehetnek a deszegregációnak, és milyen eredményekre jutottak az erre vonatkozó nemzetközi vizsgálatok?
4. Miközben a nehezebben nevelhető gyerekekkel való foglalkozás az átlagosnál felkészültebb pedagógusokat igényelne, milyen mechanizmusok következtében foglalkoznak mégis jellemzően gyengébb tanárok a hátrányos helyzetű gyerekekkel? Milyen szakpolitikai és menedzsment megoldások lehetségesek erre a problémára?
Utolsó hozzászólások