HTML

Mi ez itt?

A Budapesti Corvinus Egyetem Szociálpolitika mesterszak Foglalkoztatáspolitika szakirányának szakmai gyakorlatával kapcsolatos háttéranyagok, technikai információk, eredmények. A gyakorlat szakmai programja és eredményei mindenki számára, a munkaanyagok csak a résztvevők számára hozzáférhetők.

Utolsó hozzászólások

Családok és humán szolgáltató intézmények kapcsolatai kelet-magyarországi falvakban és kisvárosokban

2011.08.28. 13:09 bodis.lajos

 

(Horváth Kata és L. Ritók Nóra műhelyszemináriumi foglalkozása, 2011. december 1.)

("Differenciálás és reflexió fejlesztése a közszolgáltatásokban" sorozat, 3.)

 

Az együttműködések feltételeiről és hiányairól - olyan közegben, ahol ez döntő fontosságú volna mind az egyéni sikerekhez, mind az intézmények eredményes és hatékony működéséhez. Egyfelől, egy alapítványi művészeti iskola kapcsán, amely a körülmények folytán döntően hátrányos helyzetű gyerekek nevelésével foglalkozik, ezen kívül szociális munkát végez, és szervezi a gyerekekkel és családokkal foglalkozó intézmények sok területen akadozó együttműködését. Másfelől, egy színházi-pedagógiai foglalkozás kapcsán, amely a faluban élők bekapcsolásával ösztönzi és fejleszti a közös gondolkodást a helyi társadalomban más intézményeket is pótolni kényszerülő család néhány alapkonfliktusáról. A foglalkozáson megpróbáljuk egymással is összehasonlítani a maguk területén egyedülállóan újító és hatásos két programot, és keressük azokat a tanulságokat, amelyek hasznosíthatók a szűkebb értelemben vett közszolgáltatások fejlesztése szempontjából.

 

"A projektünk közvetlen célja volt 2010 augusztusában színházi előadások létrehozása vidéki településeken (közösségekben), melyek mindegyike alkotó módon próbált reflektálni a helyi közösség problémáira, és próbálta megadni a nézőknek azt az új 'szerepkört' is, hogy ők maguk reflektáljanak a színház által felmutatott történetre, jelenségekre, szimbólumokra. Az előadások létrehozásának alapja egy összetett társadalmi kutatás volt. A teljes folyamatot kísérte - és a maga nyelvén értelmezte - egy dokumentumfilmes és egy fotóprojekt. Egy Magyarországon még újnak számító színházi forma létrehozásával az a célunk, hogy a magunk eszközeivel hozzájáruljunk a társadalmi párbeszéd erősítéséhez. (…)
Előadásaink újfajta nézői szerepet is kínáltak: a résztvevőét, aki nem pusztán passzív megfigyelője egy fiktív történetnek, hanem adott esetben aktív résztvevője is a közös gondolkodási folyamatnak, melyet színháznak nevezünk. Hipotézisünk (és eddigi tapasztalataink) szerint a cselekvés és analizálás kettőssége felszabadító, egyben alkotó erejű. Olyan színházi előadások elkészítésére vállalkoztunk, melyek helyben, az adott közösség aktuális problémáit helyezték fókuszba, ezért azt reméljük, hogy a megjelenített, elemzett és továbbgondolt művészi alkotások hatással voltak az egyénekre és a közösség egészére egyaránt."
(Az Új Néző közösségi színházi projekt honlapjáról)

 

"Összehangolás nélküli, legjobb esetben csak a problémák miatt egymással kapcsolatot kereső, párhuzamos vágányokon futó rendszerről van szó, ahol a probléma meghatározása is meglehetősen szubjektív. Azok az iskolák, amelyek - elmondásuk szerint - jó kapcsolatban vannak a családsegítővel, gyermekjóléti szolgálattal, csak rendkívüli esetekben fordulnak egymáshoz. A rendkívüli esetet nem produkáló, „csak” csendben vegetáló családokkal kapcsolatban nem. A pedagógusok családlátogatása ebben a rétegben ismeretlen, a családok nem tudtak beszámolni esetekről, amikor náluk az iskolából valaki járt volna. Sokszor kértünk adatokat az osztályfőnököktől, de legtöbb esetben csak az iskolai tapasztalatokra, hallomásokra támaszkodó információkat kaptunk tőlük. Így nehéz megítélni, segíteni egy gyereket. Az osztályfőnökök sokszor azt sem tudják, hány testvér van a családban. Elnézi a fejtetvességet, az ápolatlanságot, nem próbál segíteni, eltelik a tanítás, menjen ki-ki dolgára. Az ilyen gyerekek szülei nem mennek be az iskolába, legfeljebb csak a sérelmeket megtorolni, akár valós volt a sérelem, akár nem. A lehetősége sincs meg annak, hogy partneri viszony alakuljon ki az iskola és a családok között. Nemegyszer tapasztaltam a rémületet a szülők arcán, amikor elmentem hozzájuk: mi a baj a gyerekkel? Nem is hitték, hogy nem azért mentünk, hogy „hivatalból” a problémákat beszéljük meg. Külön feladat volt a munkánkban, hogy ne hatóságként (...) tekintsenek ránk."
(L. Ritók Nóra)

 

Kötelező filmek és olvasmányok:

Ahogy te akarod (dokumentumfilm, 2011, 67 perc, rendezte Pálos György Ali) (letöltés a jelszavas tárhelyről)

Balla István - Horváth Balázs (2009): "Itt nem számít, ki a cigány". fn.hu, április 30. (letöltés)

"Egy gyerekről sem tudok lemondani" (Interjú L. Ritók Nórával, készítette: Gócza Anita) ÉS, 2011. november 25. (letöltés)

 

Ásó, kapa, nagyharang - Szomolya (dokumentumfilm, 2010, 60 perc, rendezte Takács Mária) (letöltés a jelszavas tárhelyről)

Kovai Cecília (2011): Új nézők, új terek. Közösségi színház borsodi falvakban. tranzit.blog.hu, augusztus 29. (letöltés)

Kovai Cecília (2011): Egy hely a térképen. szuverén, szeptember 19. (letöltés)

Tossenberger Adél (2011):  "Olyan is van, hogy fajgyűlölet, ezt ki kell mondani, kész" hirszerzo.hu, február 4. (letöltés)

Artner Szilvia (2011): Ne csak nézz. coMMMunity, február 2. (letöltés)

 

Ajánlott filmek és olvasmányok:

A nyomor széle (L. Ritók Nóra blogja) (a blog 2012 elejétől új kiadó oldalán
"Pályázat" a kötelező olvasmányba kerülő bejegyzések kollektív kiválasztására: az érdeklődés  hiányában elmarad. A bejegyzések egy része Esélyegyenlőségi napló címen, kommentelhető formában, hozzászólásokkal együtt olvasható az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének honlapján, valamint megjelent könyv formában is (Bukdácsoló esélyegyenlőség, Underground Kiadó, 2011)

Pataki Éva - Somorjai Ildikó (szerk.) (2007): Szolgáltatásokkal a gyermekszegénység ellen. Szolgáltatásfejlesztési koncepció a gyermekszegénység elleni nemzeti programhoz. Gyerekesély füzetek 1. sz. 1. (Gyermekintézmények a gyermekszegénység csökkentésének szolgálatában) fejezet, 7-38. o. (letöltés)

 

Az Új Néző program (dokumentumfilm, 2010, kb. 64 perc, rendezte Schilling Árpád) (letöltés a jelszavas tárhelyről)

Az Új Néző kutatási programjában készült tanulmányok (Horváth Kata, Kovai Cecília, Oblath Márton, Berkovits Balázs), AnBlokk 4. (Cigányozás) tematikus száma, 2010
Horváth Kata tanulmányának (A cigány különbségtétel alakulása egy magyar faluban) szerkesztés előtti változata letölthető

Az Új Néző programról szóló többi sajtóanyag

Az Új Néző stábjának saját videodokumentációja és a program vizuális része keretében készült fikciós kísérleti film (alkotók Gulyás Márton, Fancsikai Péter és helyi önkéntes színészek)

 

Kérdések a beszámoló elkészítéséhez: 

Az alapszintet választóknak:

1. Milyen tevékenységeket végez az Igazgyöngy az iskolai szociális munka keretében? Mennyiben különbözik a helyzete az önkormányzati iskolához illetve a területileg illetékes szociális és gyermekvédelmi intézményekhez viszonyítva? A film, az olvasmányok, a foglalkozás tapasztalatai (és ha szükséges, az ajánlott irodalom és egyéb források) alapján fogalmazzon meg néhány menedzselési problémát a mélyszegénységben élő gyerekes családok körében végzett szociális munkával kapcsolatban, amelyet általánosíthatónak tart!  

2. Mutasson be egy ön által ismert közösséget, intézményt, társadalmi csoportot, amely problémájának reflektálásában és megoldásában a részvételi színház és dráma hatékony eszköz lehet!

A részletesebb feldolgozást választóknak:

1. Tegyen javaslatokat a foglalkozáson bemutatott családdal kapcsolatban olyan segítségnyújtásokra és/vagy hatósági beavatkozásokra, amelyekkel az ön várakozásai szerint növelhető volna az esély, hogy az érintett intézmények önállóan vagy egymással együttműködve javítani tudják a gyerekek helyzetét!
A foglalkozás hangfelvétele megtalálható a jelszavas tárhelyen, az eset bemutatása 1:19:20-nál kezdődik. Ha szükséges, tájékozódjon a jogszabályi feltételekről és a szakmai megfontolásokról, illetve kérjen kiegészítő információkat L. Ritók Nórától! (Praktikusan írjon Bódis Lajosnak, aki az első kérdéseket, ha lesznek, összegyűjtve továbbítja, és később meglátjuk, hogyan érdemes folytatni.)

2. Milyen egyéb olyan eljárásokat ismer vagy tudna elképzelni a részvételi színház különböző műfajain kívül, amelyek nem egyéni (vagy családos) esetkezelést valósítanak meg, hanem egy tágabb vagy szűkebb közösség kollektív önértelmezését, társadalmi pozíciójának reflektálását próbálják előmozdítani?

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bce-szocpol-gyakorlat.blog.hu/api/trackback/id/tr543185343

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása