Mottó: 

"Jelenleg a közösségi bevonás helyét keressük. A projektek különböző eszközrendszerrel próbálkoznak, amelyek hatékonysága eltérő. Jelenleg még nem tapasztalható intézményesült önkormányzati igény, és az emberekben sem alakult ki fogadókészség a közös munka iránt. A társadalmi bizalomnak meg kell teremtődnie, és hosszú távon az önkormányzati szolgáltatás, ellátás rendszerének meg kell változnia.(…) Az egyik legfontosabb eszköz a tanulás: az önkormányzatok és a lakók érdeklődését célzottan, példák bemutatásával, külföldi tapasztalatok közös kiértékelésével lehetne felkelteni." (Alföldi György, forrás)

"A közösségi tervezés fontosságáról beszélt - elvileg egyetértünk, de a gyakorlatban éppen ez döcögött a leginkább." (Eva Mihály Amichay, forrás)

"Nem támogatjuk egymást, féltékenyek vagyunk, hajlamosak félinformációk alapján felháborodni. Az egyik fejlesztő azt mondja a másikra a háta mögött, hogy ő már ezelőtt is tulajdonképpen ugyanezt csinálta. Holott a részvételi tervezés valójában a kezdeteknél tart. Olvastunk ezt-azt, vagy magunktól ráéreztünk fontos dolgokra, az aktívabbak és a szerencsésebbek a hátuk mögött tudnak egy-két projektet. Sok hibát is elkövettünk, amiről többnyire nem beszélünk, holott bőven volna mit tanulnunk. A részvételi tervezés nehéz meló." (Tihanyi Dominikával, az egyik résztvevő fejlesztővel való beszélgetés jegyzetei alapján)

„Nálunk is ellopták. Ültettünk még. Megint ellopták, megint ültettünk. Tíz év alatt az egész környéken a mi virágaink vannak. Az autók ellen van négy terméskő, mert mindig beleálltak a faaljba. Sokszor a még kicsi fát is kitörték. De mi voltunk az erősebbek. Most már erős fánk van kettő is. Kiszedem a csikkeket, a használt pézsét, kutyaszart, félig kiivott kisüveget stb. Van nyeles lapátom és kapirgám az ilyesmihez. Egyre kevesebb a cucc évről évre. Reggelente szórakozom így, jó sokan látják. Hasznos.” (Zalavári Kálmán Tibor, forrás)

„Tényleg nagyon sok mindent ellopnak, és sok mindent tönkretesznek az emberek, de az összegzésben az látszik, hogy még mindig pozitívan lehet kijönni belőle, és messze érdemesebb csinálni valamit, mint nem. Talán az segít érzelmileg, ha eleve számolunk bizonyos mértékű veszteséggel.” (Sziráki Barbara, forrás)

.

A lakókörnyezet élhetőbbé tétele tájépítészeti tudást, finanszírozási lehetőségeket és a helyi társadalmon belüli különböző együttműködéseket igényel. A műhelyfoglalkozáson az utóbbival kapcsolatos témaköröket beszélünk meg: részben az önkormányzati programok és apparátusok, részben a lakosok és a civil szervezetek problémáit, amelyek gyakran összehangolatlanságban, az együttműködés hiányában, nem fenntartható vállalásokban jelentkeznek. A józsefvárosi önkormányzat hosszabb ideje végez nagyszabású társadalmi rehabilitációs programokat uniós, országos és helyi forrásokból. Ezek révén új létesítmények és szolgáltatások kerültek a városrészbe, és számos nem intézményes szereplő érdeklődését és aktivitását váltották ki. A projektszerű fejlesztések kockázatainak felismerését és kezelését ugyanakkor akadályozza az elemző értékelés ritkasága, a tanulságok közös levonásának kerülése, a szakmai aprómunka javításában való gyenge érdekeltség. A foglalkozáson néhány olyan programrészt, folyamatot, oksági összefüggést vitatunk meg, amelyekről feltételezzük az önmagukon túlmutató és hasznos tanulságokat..

.

A beszélgetés programja és tartalmi összefoglalója (készítette: Karsai Zoltán és Tamás Enikő)

A Közelítő Műhely teljes programja

.

Témakörök: 

.

1. Önkormányzati bérházak udvarainak zöldítése: Magdolna-negyed, szociális városrehabilitáció

Milyen feladatokkal járt a program alapfilozófiájaként vállalt bérlői bevonás a szegény státuszú bérlők esetében? A programban az önkormányzat bérlői érdekvédelmi szervezet alakulását segítette, amely a bérlők szervezése mellett logikusan konfliktusba került az önkormányzattal mint a fejlesztő cég és az állandó apparátusok fenntartójával (Négy Ház Egyesület). Hogyan érintette a házfelújítás és az ezzel kapcsolatos konfliktusok a lakók által az önkormányzattal közösen felújított udvarok fenntarthatóságát? Hogyan értelmezhető az önkormányzat fenntartásra tett vállalása az EU támogatása utáni időszakban a) ha nincs pénz a növények öntözésére, és a közösségi sportudvarok nehéz hozzáférése miatt a lakók az udvarokban és a téren sportolnak, veszélyeztetve a növényeket? b) ha az állapotmegőrzéshez szükség volna a lakók együttműködésére, azonban az együttműködés szervezett fejlesztése megszűnt, sőt talán jelentős romlásról sem túlzás beszélni az önkormányzati intézmények lakossági kommunikációjában?

2. Társasházak udvarainak zöldítése: Palotanegyed, "Európa Belvárosa"

A két udvarra korlátozódó pályázati támogatás kinyilvánított célja volt, hogy a társasházak között tudásmegosztást és a negyedben további együttműködéseket generáljon. Ehhez képest meglepő, hogy az elérhető dokumentumok szerint az egyik pályázó kezdeményezésére és csak a civilek egymás között végeztek kritikus értékelést. Nincs elérhető elemzés a pályázatot kiíró önkormányzati fejlesztő cég és az ötletgazda-megvalósító szakmai csoport tevékenységéről, amely a későbbi fejlesztések résztvevőinek segíthetne elkerülni a szervezés kezdeti hibáit. Az 1-2 millió forint közötti támogatásra kevés társasház pályázott, ami vagy nem volt elég vonzó, vagy arra utal, hogy az önkormányzat a társasházakat is nehezen éri el. Az információkból ítélve, a társasházakon belüli aktivitás általában nem mondható jobbnak vagy rosszabbnak, mint az alacsony státuszú negyedben, de talán nagyobb eséllyel akadnak olyan személyek, akik kezdeményezőként, az önkormányzati szakemberek egyenrangú partnereként léphetnek fel. A pályázat lefolyásáról nyilvános értelmezést egyedül egy olyan szakember adott, aki az egyik sikertelenül pályázó társasház közös képviselője volt. Eszerint a szervező-lebonyolító cég kockázatkerülő módon az elképzeléséhez minél jobban illeszkedő partnert keresett. A kirívóan magas együttműködési hajlandóságú társtulajdonosokkal végzett program későbbi használhatósága jó gyakorlatként kérdéses, mivel az átlagos társasházakban komoly alkalmazkodási és problémamegoldó képességre lehet szükség az eredményes fejlesztéshez. 

3. Társasházak zöldítése önerőből és pályázati aktivitással

Miközben az önkormányzat által kezdett programok esetében a pályázati célok értelmezése és a munkamegosztás okozhat konfliktust, addig a saját erős illetve a támogatásért egyedileg pályázó házaknál a munkamegosztás eleve eldöntheti, hogy kezdeményezik-e a programot. Alapfeltétel a társtulajdonosok vagy bérlőtársak elengedő hányadának az együttműködése, és alapfeltétel a pályázatírási és projektmenedzsment tudás megléte, ami a megismert esetekben néhány elkötelezett lakót és/vagy az ilyen felkészültségű és ambíciójú közös képviselőt jelentette. Logikailag ellenpólust képez az alacsony iskolázottságúakból álló bérlői közösség, melynek a formális szervezetét maga az önkormányzat hozta létre. Az, hogy be tudja-e tölteni a szerepét, döntő mértékben függhet attól, kap-e és meddig kap technikai segítséget a működéséhez és megerősödéséhez (helyiséghasználat, működési infrastruktúra, információmegosztás stb.).

4. Utcai fásítás civil és önkormányzati kezdeményezésre a VIII. kerületben

A fenti problémaforrások jelentkeznek a közterületi fásítás esetében is: a programtervezés hiányosságai a civil kezdeményezés kudarcát okozhatják már az első facsemete megvásárlása előtt, míg az önkormányzati program esetében "csak" a fenntarthatóság és a közpénz költésének hatékonysága kérdéses. Az egyik esetünk azt mutatja, hogy a nem kellően tisztázott feladatmegosztás miatt a kezdeti szervezési lendület, sikeres forrásgyűjtés és aktivistakeresés kifullad az első komolyabb nehézség: a terület közműtérképének hozzáférése és az engedélyek beszerzése kapcsán. A másik esetünk azt mutatja, hogy a társadalmasításnak a "látványos" szakaszra koncentrálása (sokan vesznek részt az ültetésben) nincs hatással a fenntartás szervezettségére (sem az önkormányzat, sem a lakosság nem figyel eléggé arra, hogy a fákat gondozzák, így az elültetett növények jelentős része kiszárad), sem az esetleges szakmai tévedésekre (fajtaválasztás, talaj-előkészítés).

5. Kis terek közösségi zöldítése a XV. kerületben: "Miénk a... tér!" pályázatok

A két kerület néhány fontos szempontból tükröt tarthat egymásnak, és valószínűleg akár kölcsönösen tanulhatnának hasznos képességeket. Rákospalota-Pestújhely-Újpalotán jellemzők a kis léptékű fejlesztések, az egyértelmű szabályok alapján megpályázható zöldítési forrás, a részvételi tervezés ideológiájának és technikáinak önkormányzati terjesztése. A háttérben talán szerepet játszik, hogy az újpalotai lakótelep intézményei volt az egyik műhely, ahol a közösségfejlesztő szakma a nyolcvanas években országosan létrejött. Hogy néhány helyi ügy körül tíz évvel ezelőtt aktív civil konzorcium szerveződött. Hogy a korábbi önkormányzati többségnek a civilekkel szemben elutasító magatartása logikus módon vezetett oda, hogy az akkori politikai ellenzék és a civil aktivizmus között jelentős személyi átfedés keletkezett. A jelenlegi önkormányzat megalakulása után, tavaly és idén az előre meghirdetett sok helyszínre 0,5-1,5 millió Ft-os támogatásra pályázhatnak a zöldítésre vállalkozó csoportok, összesen 6 milliós keretösszegig. Figyelemreméltó a részvételi módszerek terjedéséhez adott szakszerű önkormányzati támogatás: a pályázati kiírás mellékleteként teszik közzé a helyszínrajzokat, közműtérképeket, közösségfejlesztők és részvételi tájtervezők által írt segédanyagokat. A nyertes megvalósítók között a legkülönbözőbb felállások vannak: magánszemélyek, egyesület (amely az elmúlt időben sikeres generációváltást hajtott végre, így megújította és megerősítette a tevékenységét), civilből lett önkormányzati képviselő, önkormányzati szabadidő-szervező intézmények, aktivista mérnökből lett önkormányzati alkalmazott. A második pályázatnak a vártnál kisebb sikere alapján azonban sejteni lehet, hogy a civilek kapacitásai ebben a kerületben is erősen korlátosak.

6. Megválaszolatlan kérdések a szabadidőudvarokról: Magdolna-negyed, szociális városrehabilitáció

Az alacsony státuszú negyed közterület-használatának fontos része a lakásokon kívül zajló szabadidős és sporttevékenységek. Az önkormányzat az uniós fejlesztési programjában egy kisebb és egy nagyobb - jelentős zöldterülettel is ellátott - közösségi sportudvar létesítésére kapott támogatást. Az ismertetett tervekhez képest azonban a műszaki tartalom kérdésesnek, a használat megszervezetlennek tűnik. Nem világos, hogy a fenntartást és működtetést kinek és miből kellene végezni. Talán az is a magyarázathoz tartozik, hogy nem világos, hogy a tervezők mennyiben számítottak a szabadidős udvarok közelében található oktatási intézmények illetékességére. A tisztázást nagyban gátolja, hogy az önkormányzat intézményei és tisztviselői nem kommunikálnak: a témában elküldött közérdekű adatkérésre és bejelentésre semmilyen reakció nem érkezett, ami az apparátus egyéb működési zavaraira is utal.

7. Közparkok az állami intézmények körül: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Magyar Nemzeti Múzeum

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tervezett beruházása az úgynevezett Ludovika Campuson - az Orczy-parkban és környékén - nagymértékű fejlesztést jelent és továbbiakat generálhat az alacsony státuszú környező kerületrészben. A kevés zöldterülettel rendelkező kerületben ugyanakkor kulcskérdés a lakossági használat lehetőségének megtartása és fejlesztése, ami az ismert és többször megerősített ígéretek szerint biztosított. A részletekben azonban, mint lenni szokott, több problémaforrás rejlik. A legkevesebb a nem mindig eltalált kommunikáció, ami miatt időről időre felmerül a gyanú, hogy a lakosság használatát korlátozni akarják, amire a következő kommunikációs fordulat a zavarkeltéssel való gyanúsítás. Sokkal fontosabb, hogy a döntések esetleges hiányosságaira nem lehet időben figyelmeztetni, mivel nem tudni, hogy a döntéseket hogyan készítik elő.

Példa erre a nyári napközis tábor gyors áthelyezése az összességében jó feltételeket kínáló Orczy-parkból a Magdolna-negyed központjába. Az indoklás szerint erre az építkezésre vonatkozó kormánydöntés miatt volt szükség, ami végül nem kezdődött meg. A történetben szerepet játszhat, hogy így nincs szükség egy elavult barakképület karbantartására. A döntés hatásáról pedig kiderült (méghozzá mintegy véletlenül, egy részkérdésre vonatkozó előterjesztésből), hogy a nyári táborban részt vevő szegény gyerekek aránya ugrásszerűen megnőtt a helyszín áthelyezése után. Az információgyűjtés és a várható hatások átgondolása nem olyan bonyolult feladat, mint esetenként az illetékesek beállítják, és szükséges feltétele annak, hogy a következményeket az önkormányzat befolyásolni tudja.

A minél több közérdeket figyelembe vevő megoldásokat (tervezés, az építkezés előtti és alatti területhasználat stb.) az apparátusokban születő részdöntések átláthatóságának növelése ösztönözhetné. A többi témához hasonlóan, a lakossági betekintés hatékonyságára is érvényes: a dizájn kellő körültekintéssel végzett kialakítása szükséges feltétel - más szóval önmagában elég lehet kudarcforrásnak -, a sikerhez pedig kölcsönös és folyamatos felelősségvállalás kell. 

.

Háttérolvasmányok:

.

Madden, Kathleen (2008): Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret? Kézikönyv jól működő közösségi terek létrehozásához. (A hazai esettanulmányokat készítették: Horváth Dániel, Kristin Faurest, Móra Veronika) Ökotárs Alapítvány (letöltés) 
Elemző és összefoglaló ismertetése: Bardóczi Sándor (2009): Egy köztérfejlesztő szakácskönyvről. epiteszforum.hu, január 9. (letöltés)

Faurest, Kristin (2009): A közösségi zöldterület-fejlesztés jövőbeni irányai? Földrajzi Közlemények, 4. 495-500. o. (letöltés) 
Koncepcionális bevezető és esettanulmány egy Margit körúti társasház udvarzöldítéséről. A szerzőről a cége honlapján.

Bardóczi Sándor – Giczey Péter (szerk.) (2010): Kézikönyv a részvételi városmegújításról. Gyakorlati útmutató. Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoport (letöltés) 
A kézikönyv elkészítését is tartalmazó műhelyprogramról lásd: "Vagy mi, vagy a jelenlegi gyakorlat fordítva ül a lovon", Interjú Péterfi Ferenc közösségfejlesztővel (készítette: Bardóczi Sándor), epiteszforum.hu, 2011. január 7. (letöltés)

Dömötör Tamás (2008): Közösségi részvétel a területi tervezésben. PhD-értekezés. BCE Tájépítészeti és Döntéstámogató Rendszerek Doktori Iskola (letöltés)

Faurest, Kristin (2012): Belső udvarok kerttervezése. Útmutató a Zöldövezet programhoz. Ökotárs Alapítvány (letöltés)

Az Ökotárs Alapítvány Zöldövezet Programja az udvarok és közparkok közösségi áttervezésének és a tervek megvalósításának támogatására.

Ökotárs Alapítvány (2010): Prezentáció a Közösségi tervezés tréninghez. Zöldövezet program (Trénerek: Temesvári Szilvia és Kristin Faurest). Szeptember 21. és 28., Budapest (letöltés)

Kristin Forest cikksorozata az epiteszforum.hu portálon

http://varosmegujitas.wordpress.com/cikkek-fajlok-linkek/

.

Józsefvárosi közterületek és bérházudvarok zöldítése:

Alföldi György – Kovács Zoltán (2009): A közösségi részvételen alapuló zöldterület-fejlesztés a nagyvárosokban. Kondor Attila Csaba interjúja. Földrajzi Közlemények, 4. 485-488. o. (letöltés)
"Jelenleg a közösségi bevonás helyét keressük. A projektek különböző eszközrendszerrel próbálkoznak, amelyek hatékonysága eltérő. Jelenleg még nem tapasztalható intézményesült önkormányzati igény, és az emberekben sem alakult ki fogadókészség a közös munka iránt. A társadalmi bizalomnak meg kell teremtődnie, és hosszú távon az önkormányzati szolgáltatás, ellátás rendszerének meg kell változnia.(…) Az egyik legfontosabb eszköz a tanulás: az önkormányzatok és a lakók érdeklődését célzottan, példák bemutatásával, külföldi tapasztalatok közös kiértékelésével lehetne felkelteni."

A fenntartható fejlődésért, a környezettudatos Józsefvárosért. jozsefvaros.hu, 2010. március 10. (letöltés)
"A Józsefvárosban zajló beruházások és fejlesztési projektek sikerének kulcsa, ha ezek eredményei hosszútávon fenntarthatóak. Ennek érdekében indul a Fenntarthatóság Helyi Programja (a Local Agenda 21)."

LA21 – A Fenntarthatóság Helyi Programja, projektdokumentumok. Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt.

"Zöld Józsefváros Ötletbörze", 2010. február 26. (8kerblog)
"A Zöld Józsefváros Workshop célja, olyan szempontok és elképzelések összegyűjtése, amelyek beépíthetőek más kerületi szakpolitikai intézkedésekbe, illetve alapját képezhetik egy kerületi zöld stratégia kidolgozásának. (...) A ZöFi, mint a területen működő zöld aktivista szervezet, ilyen koncepció kidolgozására szeretne ötleteket összegyűjteni, és javasolni a helyi döntéshozók számára, illetve saját lokális akciókat elindítani."

.

Magdolna Negyed Program I. keretében végzett fejlesztések:

Alföldi György (2010): Közösségi részvétel a városfejlesztésben - a Magdolna Negyed tanulságai. epiteszforum.hu, december 20. (letöltés)

Alföldi György – Horváth Dániel (2009): Hogyan tovább? Egy részvételi folyamat fenntarthatóságának kérdései – tapasztalatok Budapest-Józsefvárosból. 4 éves a Magdolna Negyed Program. Földrajzi Közlemények, 4. 510-515. o. (letöltés)

Dömötör Tamás (2008): Mátyás király szerepzavarban - Egy közösségi részvételen alapuló szabadtér-tervezési modellkísérlet tapasztalatai. epiteszforum.hu, május 21. (letöltés) (+kommentek!)

Bálint Mónika – Deák Adrienn Ágnes (2009): Közösségpalánták. Földrajzi Közlemények, 4. 516-522. o. (letöltés)

GANG Csapat – Varázsoljunk kerteket Budapest udvaraira! epiteszforum.hu, 2008. november 28.
Dankó utca 7. és Szigetvári utca 4. házudvarok.

GANG blog
Beszámolók korábbi programokról, köztük a Dankó utca 7. és a Szigetvári utca 4. házudvarokról.

Kertészek vagyunk, Kővári Borz József dokumentumfilmje: 1. rész, 2. rész, 3. rész 
Dankó utca 7., Szigetvári utca 4., Lövőház (12. ker.) utcai házak udvarépítéséről.

Alföldi György - Kovács Zoltán (szerk.): Városi zöld könyv - kulcs a fenntartható városhoz. Építésügyi Tájékoztatási Központ - MTA Földrajztudományi Kutatóintézet - Rév8 (letöltés: 1. rész, 2. rész, 3. rész)
Alföldi György - Kovács Zoltán: Városaink jövője, közös felelősség, "zöld" cselekvés!
Berényi Eszter - Kondor Attila Csaba - Szabó Balázs: A zöldterületek szerepe a lakóhelyi migrációban Budapesten. Kérdőíves kutatások hat mintaterületen
Egedy Tamás: A Mátyás tér felújításának várható hatásai a helyi társadalomra és az életminőségre
Horváth Dániel - Teller Nóra Egy városmegújítási modell tapasztalatai. Részvételi tervezés és kivitelezés a józsefvárosi Magdolna negyedben
Kristin Faurest: A környezet fenntartható revitalizációja közösségi kertek révén
Horváth Dániel - Kondor Attila Csaba - Tózsa István: Javaslat Budapest-Józsefváros zöldfelületi stratégiájára

Dömötör Tamás (2008): Közösségi részvétel a területi tervezésben. PhD-értekezés. BCE Tájépítészeti és Döntéstámogató Rendszerek Doktori Iskola (letöltés)
Főleg 4. (Esettanulmány - A Mátyás tér rehabilitációja modellkísérlet) és 5. (Javaslatok és eszközök a KRAT folyamatának javítására) fejezetek.

.

Magdolna Negyed Program II. keretében végzett fejlesztések:

Esetmegbeszélés: A Dankó utca 18. alatti közösségi sportudvar létesítésének, használatának, fenntartásának körülményei

Magdolna Negyed Program II. - összefoglaló 
"A közterület-rehabilitáció részeként közösségi célú szabadidő-, és sportudvar létesült a Dankó utca 18. szám alatti korábbi foghíjtelken kispályás futball és kézilabda számára sportpályával, nyilvános WC és szertárépülettel, jelentős zöldfelülettel szegélyezve."

Térerő: megújuló közterületek a Magdolna negyedben. Magdolna Mozaik, Hírlevél a Magdolna Negyed Program II.-ről. 2009. augusztus-szeptember (letöltés)
„A sportpálya körül és a kerítések mentén fasort telepítenek, ezáltal is növelve a környező ingatlanok védelmét. A szabadidőudvar hosszú távú fenntartását megerősített közterületi szociális munkával és a környékbeli lakók bevonásával, valamint a negyed hajléktalanokkal foglalkozó szervezeteivel (Oltalom Karitatív Egyesület, Wesley János Lelkészképző Főiskola) közösen tervezi a Rév8 Zrt." 

A Kesztyűgyár Tanácsadó Testületének 2012. február 29-i ülése
"Év közben a területet nem lehet használni, mivel oda már kollegákat kellene telepíteni. (...) Nincsen fa, árnyék, így a nyári időszakban az erős napsütés lehetetlenné teszi az ide szervezendő programokat. Nincs információ továbbá a telken vizesblokk, WC-ről. "

Beszélgetés a sportolási lehetőségekről a Magdolna-negyedben a polgármester facebook-oldalán itt és itt.

Közérdekű adatkérés és bejelentés a sportudvar műszaki tartalma, látható fenntartási hiányossága és kihasználatlansága tárgyban (a 8kerblog egy másik fejlesztésre vonatkozó posztjának kommentárjában)
"A rendelkezésre álló információkból ítélve, a használat nincs kitalálva és megszervezve. (...) A negyed fiatal és idősebb lakossága szabadidős elfoglaltságának az ismert lakásviszonyok mellett különösen fontos helyszínei a közterületek.  A közösségi élet központja a Mátyás tér, melynek túlzsúfoltsága számos konfliktus és panasz forrása. (...) Sejthető, hogy a fejlesztés közösségalakító célja eddig sem ment át nagyon, és az önkormányzatot valóban felkészületlenül érhette, hogy valamit kezdenie kellene egy sportudvarral." 

.

Az Európa Belvárosa Program keretében végzett fejlesztések:

Tihanyi Dominika (2012): Kreatív stratégiák és a köztéri művészet szerepe a városrehabilitációban. DLA-értekezés. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Doktori Iskola (letöltés: dolgozat , előadásdiák) 
Főleg az 5.2.3. (A helyi lakosokat aktivizáló belsőudvar-programok, 2008/2010-2011, 137-162. o.) és 5.3. (A négy éves folyamatalapú munka tapasztalatai, 181-182. o.) alfejezet.
"A program a belvárosi köztér rehabilitáció kiegészítő eleme, mely mintegy példaként szolgálhat arra, hogy a lakóközösségek hogyan tudnak aktívan, saját hatáskörükön belül hozzájárulni egy városrész arculatának kialakításához. A városrész arculatát egyértelműen befolyásolja az azt átható szellemiség. E program hosszú távú működtetése során kialakuló közösségi szellem, és annak térben való kivetülése az, amely hozzájárulhat a mélyebb változáshoz. (...) A programban részt vevő házak lakói megoszthatják a negyedben élőkkel tapasztalataikat, és további változásokat inspirálhatnak."
A szerző a Belsőudvar Program ötletgazdája, a megvalósító Újirány Csoport alapítója. A kapcsolódó kutatásáról (összehasonlító elemzés a Palotanegyed és a Magdolna-negyed lakói szabadidő-eltöltéséről, közösségi tevékenységeiről és köztérhasználatáról) lásd a csoport honlapját, a programokról a blogjukat, az epiteszforum.hu cikkét és más sajtótudósításokat.

Amichay (Eva Mihály Amichay): Sikeres kísérlet, kudarcokkal. "A mi házunk" blog, 2009. szeptember 5. (újraközlés az epiteszforum.hu portálon)
A Belsőudvar Pályázatról és a Reviczky utca 7., Mikszáth Kálmán tér 2. és 4., Horánszky utca 1., Bródy Sándor utca 17. társasházak részvételéről, az egyik pályázó, a Bródy Sándor utca 17. közös képviselője a társasház blogjában, érdekes kommentárokkal.    
"A zsűriző, közpénzt osztó Rév8 Zrt. és az Újirány Csoport szerepe, a döntéseket hozó mechanizmus érdekelt. (...) Az idei pályázat résztvevőinek munkáiról máig nem született valamilyen összefoglaló, értékelő, útmutató a továbbiakra nézve - ez igen nagy hiba. (...) Az ötletgazda Tihanyi Dominika tájépítész a közösségi tervezés fontosságáról beszélt - elvileg egyetértünk, de a gyakorlatban éppen ez döcögött a leginkább." 
A szerző saját blogja.

Szentkirályi utca 10.
A programvezető tájépítész értékelése Tihanyi Dominika értekezésének megjelölt részeiben. Lakók, civilek, a következő évi pályázók értékelése ezekben a blogbejegyzésekben és kommentárjaikban:
Belsőudvar pályázat, 8kerblog, 2009. augusztus 8.
Akarunk egy romkocsmában lakni? "A mi házunk" blog, 2009. július 31.
"Úgy gondolom, hogy az adott pénzt sokkal célszerűbben kellett volna felhasználni, és mielőtt az első forintot bármire is költötték volna, elérni egy közmegegyezéses tervet - a munkának ez a része a legnehezebb, én belátom, de ez is a lényege."
"A projekt legnagyobb hibájának a közösségszervezés hiányát tartom, másodiknak azt, hogy belerongáltak a privátszférába, ezért valójában a közösségi életmodell nem jöhetett létre."
"A pénz ilyen elköltése számomra is riasztó (a hivatalos költségvetés szerint a dobogó pl. 400.000 forintra volt beárazva, ha jól emlékszem, ami nonszensz), és mi mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy nálunk ne ez történjen. Nálunk: Horánszky 1. Társasház, az idei Belső Udvar pályázat nyertese."

Horánszky utca 1.
A társasház facebook-oldala és pályázata a Belsőudvar Programban.
A programvezető tájépítész értékelése Tihanyi Dominika értekezésének megjelölt részeiben. A társasház pályázatát készítő lakók véleménye az Eva M. Amichaly kezdeményezte vitában a Bródy Sándor utca 17. társasház "A mi házunk" blogjának bejegyzésében és kommentárjaiban.

Bródy Sándor utca 17.
A pályázat történetéről a társasház "A mi házunk" blogjában: A társasház pályázatának összefoglalója (2009. július 1.), a pályázat sikertelensége (július 16.), vita a pályázati eljárásról és a pályázatokról, sok hozzászólóval (július 21.), Eva Mihály Amichay kritikája az előző évi nyertes Szentkirályi utca 10. projektről (július 31.), a megvalósítók meghívója tisztázó beszélgetésre (Mágnásfertály blog, 2009. augusztus 11.), beszámoló a beszélgetésről és reflektálás (szeptember 5.)

.

Más pályázati támogatásokból és saját erőből végzett fejlesztések:

Társasházak:

Gyulai Pál utca 12. blogja 

József utca 9. sajtótudósítás
"Az idén első ízben meghirdetett, Allianz "Társ a Házban" közösségépítő pályázat banki különdíját a József u. 9. sz. alatti társasház nyerte el. A pályázaton a társasház a kövezett belső udvar zöldesítésére, virágosítására vállalkozott. Szépen kidolgozott tervük, jó ötleteik, és nem utolsósorban lelkes közösségi összetartásuk meggyőzte a zsűri tagjait arról, hogy az nyolcszáztízezer forint jó helyre kerül." Józsefváros, 2008. szeptember 16.

Népszínház utca 42-44. sajtótudósítás
Kálmán Attila: Kertet építettek a lepukkant udvaron. nol.hu, 2011. július 29. 

Önkormányzat:

2011

Faültetési előirányzat felhasználása: testületi előterjesztés, a vita jegyzőkönyve, módosítás előterjesztése
"A képviselőknek – és nem csak az egyéni képviselőkre gondolok, hanem minden képviselőnek – van javaslattételi joga (…), hogy milyen utcákat szeretnének elvileg fasorral ellátni. (…) Ha valamilyen javaslat történik, egy mechanizmus, el kell menni a gazdasági irodába, meg mindenhová, hogy megnézzük, hogy lehet-e egyáltalán megvalósítani. Nyilvánvaló, bejönnek igények minden képviselőtől – valószínű – és akkor meglátjuk, hogy ezt hogy lehet megvalósítani, és nyilván kialakítunk egy sorrendet. (…) A meglevő fasorokat pótoljuk ki addig, amíg nem állítunk fel egy komolyabb koncepciót erre, tudniillik a Képviselő-testület idén májusi döntése alapján 10 milliót költhet el az önkormányzat ezeknek a feladatnak az ellátására. Ezt a 10 milliót nagyon felelősségteljesen kell elköltenünk, hogy látható legyen, hogy a meglevő zöldterületeket felújítsuk, és újakat hozzunk létre.” (jegyzőkönyv, 2011. november 3., 48-50. o.)

2012

Javaslat a 2012. évi Föld Napja rendezvény megszervezésére, testületi előterjesztés
Zöldebb lesz a kerület. Józsefváros, 2012. április 17., 13. o. (letöltés)
Több százan ültettek fát és takarították a kerületet. Józsefváros, 2012. május 2., 1-3. o. (letöltés)
Kaiser József: Látjuk, tudjuk, megoldjuk! Józsefváros, 2012. június 12., 5. o. (letöltés)
Gazdátlanul. 8kerblog, 2012. június 18.

Új fasorok telepítése a Palotanegyedben a Budapest Belvárosa Programot követően: testületi előterjesztés és jegyzőkönyv (16-17. o.), 2012. augusztus 29.

Vita és intézkedés a Vajda Péter utcában tavasszal telepített növények elpusztulásának okáról és a növények cseréjéről:
Küzdelem a növények életéért. Józsefváros, 2012. szeptember 4., 6. o. (letöltés)
Pesti László: Küzdelem helyett. Józsefváros, 2012. október 16., 22. o. (letöltés)  
„Nem kell küzdeni a növények életéért. Elég, ha betartjuk a kertészet szakmai szabályait.”
Virágba borul a Vajda Péter utca. Józsefváros, 2012. november 20. (letöltés)
Átadták az első városi zöld folyosót Józsefvárosban. Józsefváros, 2012. november 26. (letöltés)
"A Green City nevű mozgalom 3 millió forint értékű közérdekű közfelajánlást tett Józsefváros Önkormányzata számára. A szervezet amellett, hogy várostűrő növényeket telepített az osztósávba azt is vállalta, hogy megvizsgálja az elültetett növényfajok és fajták viselkedését is. A cél, hogy a főváros zöldfelületei fenntarthatók legyenek extrém városi viszonyok mellett is."
"Ez nem luxus, hanem életfeltétel. Az már nem működik, hogy majd ültetünk pár virágot, ha marad egy kis pénzünk- mondta az osztósáv átadásán a választókerület fideszes önkormányzati képviselője dr. Ferencz Orsolya."
Fiaskóból mintaprojekt: Budapest VIII. kerület Vajda Péter utca osztósáv növénytelepítés. Green City honlap és Margitay-Thurzó László előadása a Zöld Város konferencián, Holland Királyság Nagykövetsége és Green City Tanács, 2013. április 11-14. 

Testületi előterjesztés a Vajda Péter utcában elpusztult növények cseréjéről 
"A Kft. szakmai állásfoglalása szerint a növények pusztulását a begyökeresedés kezdeti fázisában tapasztalható extrém tavaszi hőhullámok okozták, amely levélperzselődéshez vezetett. A gyöngyvessző és a talajtakaró növények ugyan várostűrő fajok, azonban csak parki körülmények között maradnak fenn hosszú távon, amely parki körülmények az osztósáv területén nem lelhetők fel."

Magdolna Negyed Program III. pályázat és mellékletek (letöltés) 
Sorrendben az utolsó előterjesztés. Udvarzöldítésekről és a civilek megvalósítókkal tervezett más programelemekről itt. A részvétel intézményes garanciájának szánt "Helyi Támogató Csoport" feladatairól és összetételéről itt (sorrendben az 53-54. lap).

.

Közösségi kertek Józsefvárosban:

Leonardo Kert (Tömő utca 14. facebook-oldala

Grund Kert (Corvin sétány) facebook-oldala és blogja

http://kozossegikertek.hu/ és facebook-oldal

Közösségi kertek - önkormányzati támogatással. Józsefváros, 2012. november 6., 6. o. (letöltés)
A kapcsolódó testületi előterjesztés

.

Közparkok az állami intézmények körül: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Magyar Nemzeti Múzeum:

A zöld zenekar. 8kerblog, 2012. augusztus 29.
Beszámoló a közterületi és lakóházi zöldítések témában szervezett civil fórumról. A kommentekben az Orczy-kert fejlesztésével kapcsolatos sajtótudósítások, tervezési dokumentumok, vélemények.

ema (Eva Mihály Amichay): Múzeumkert_2012(9). amichay.hu, 2012. október 24.

.

A közösségi zöldtervezés előzményei és a "Miénk a... tér!" pályázatok a XV. kerületben:

Kelemen Árpád (2010): Esettanulmány a Nyírpalota Társaság közösségi kezdeményezéséről. Megjelent:  Bardóczi Sándor–Giczey Péter (szerk.): Kézikönyv a részvételi városmegújításról. Gyakorlati útmutató.  Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoport 82–90. o. (letöltés)
A lakótelepi főtér átalakításának konfliktusairól 2002 és 2005 között.

"Moccintás". Beszélgetés Péterfi Ferenc közösségfejlesztővel (Készítette: Bogdán Éva). Ökotáj, 41-42 (2009). (letöltés)
A részvételi tértervezés egyik valószínű előzményének tekinthető lakótelepi közösségfejlesztésről, az intézmények és a módszertan szerepéről, a terület egyik helyi és magyarországi kulcsemberével.
„Épület nélkül kellett egy intézményt létrehozni. Másrészt tartalmában is újszerű dolog volt, hogy nem egy művelődési házban, hanem egy városrészben és egy szociális térben gondolkodtunk. Tehát felfedeztünk egy – divatos szóval – szociális kihívást, amelyre megoldásokat kerestünk. (…) Érdekes, hogy amíg Magyarországon a kulturális-népművelői munkából nőtt ki a közösségfejlesztés, addig a nyugati demokráciákban szinte mindenütt a szociális munkából.”

Álmodjuk meg közösen Újpalotát! Toronyhír, a Nyírpalota Társasággal közös különkiadványa, 2005. május (letöltés)
toronyhir.hu, Újpalotai civil újság

Amikor együttműködés híján a jó szándékok is kioltják egymást... toronyhir.hu, 2008. április 26.

Benkő Eszter (2008): Újpalota: összezördült az önkormányzat a civilekkel. Csobog az úthenger. hvg.hu, május 28.
(A testületi ülésről készült videóval. Regisztráció után olvasható. A videót nem tartalmazó újraközlés regisztráció nélkül olvasható.)

"Miénk a ....tér!" pályázatok:

Pályázati felhívás: 2011 és 2012
Módszertani  segédletek, helyszínrajzok, közműtérképek letölthető anyagként .zip fájlban a lap alján.

Nyertes pályázatok: 2011 (önkormányzati előterjesztés a pályázatok rövid tartalmi összefoglalójával és a megvalósítók nevével), 2012

Folyik a "Miénk a ....tér!" közösségi tér-kialakítás tervezése. toronyhir.hu, 2011. szeptember 25.

Közösségi térépítés Rákospalotán. Barta Ildikóval beszélget Sain Mátyás és Péterfi Ferenc. Demokrácia MOST!,  Civil Rádió, 2012. augusztus 17. (meghallgatás)
Barta Ildikó a Tegyünk Együtt Rákospalota-Kertvárosért Közhasznú Egyesület (TERKE) aktivistája, az önkormányzat „Miénk a… tér!” pályázatának egyik megvalósítója.
Újraközlés a Toronyhír civil újságban és az önkormányzat honlapján.
A budapesti Civil Rádió gyakran foglalkozik a XV. kerület érdekes állampolgári kezdeményezéseivel.
A TERKE facebook-oldala, fényképalbummal, eseményekkel, hírekkel.

.

Önkormányzati projektek más kerületekben:

Faurest, Kristin (2007): Community supported green spaces as an urban revitalization model for Budapest, Közösségi zöldterek szerepe Budapest revitalizációjában. PhD-értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészet és Döntéstámogató Rendszerek Doktori Iskola (letöltés) (102M!!)
Két erzsébetvárosi közösségi kertről: egy jó és egy rossz példa elemzése, fényképekkel is dokumentálva. Magyar nyelvű összefoglaló és tartalomjegyzék itt. 
Az erzsébetvárosi "15. tömb" esetének folytatásáról és egy egyetemi tervezési kurzus online támogatásáról az "Otthon a városban" blogban, 2011. február 8. (letöltés)

Somlyódy Nóra (2008): Részvételi tervezés a gyakorlatban. Megkapják a magukét. Magyar Narancs, június 5. (letöltés)