HTML

Mi ez itt?

A Budapesti Corvinus Egyetem Szociálpolitika mesterszak Foglalkoztatáspolitika szakirányának szakmai gyakorlatával kapcsolatos háttéranyagok, technikai információk, eredmények. A gyakorlat szakmai programja és eredményei mindenki számára, a munkaanyagok csak a résztvevők számára hozzáférhetők.

Utolsó hozzászólások

Érdekképviseletek, egyházak, mozgalmak: közös tanulságok a szervezetfejlesztéshez és a kapcsolattartáshoz?

2012.12.10. 05:44 bodis.lajos

.

(Közelítő Műhely, 3., 2012. november 27.)

 .

A közösségekkel foglalkozó nagyon különböző szervezetek sikerének egyik kulcsa, vagy éppen a működésük lényege: a tagsággal való kapcsolattartás. Olyan nagy múltú intézmények, mint az egyházak vagy a munkapiaci érdekeket védeni hivatott szakszervezetek, egyaránt szembe kell nézzenek a társadalmi bázisuk elöregedésével. Az új tagok megnyeréséhez szükség lehet a korábbiaktól eltérő módszerekre és a bürokratizálódásra hajlamos szervezetek megújítására. Az újabb és esetenként látványos sikereket elérő társadalmi mozgalmak tartós hatása és fennmaradása szintén hasonló tényezőkön múlhat. 

Közvetlen hasznot nyújtani, értékeket és lelki tartalmakat kifejezni és erősíteni, közösségeket építeni: úgy tűnik, ezek minden említett szervezet funkciói közé tartoznak. Eltérő arányokról, és természetesen lényegesen különböző tartalmakról van szó, ám a tartós siker közös feltételének tűnik, hogy a maga módján mindenki összehangolja ezeket egymással és a szervezetével. A beszélgetés tárgya elsősorban az, hogy a közösen értelmezhető feladatokban az egyes területek illetve szervezetek tapasztalatai közül melyek hasznosak mások számára is. A külföldi és hazai gyakorlatban keresünk gondolatokat és munkaformákat, amelyek az összefüggések hasznosítását szolgálhatják.

.

Kötelező olvasmányok:

A műhelybeszélgetésben elhangzottak; tartalmi összefoglaló készítése folyamatban, a hangfelvétel elkérhető a tárgyfelelőstől

Neumann László (2011): Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére. Megjelent: Uő: Fejezetek a munkaügyi kapcsolatok témakörében. Budapesti Corvinus Egyetem Emberi erőforrások tanszék (letöltés)

Berger, Peter L. (2000): McJesus Kft. - Az egyházak mint vállalkozók. Mérleg, 1.
Nem hivatalos szövegközlés itt (le kell gördíteni kb. az oldal kétharmadáig)

Kürti Gábor (Kükü): A Kerékpárosklub megújítása, avagy Critical Mass 365. Kuku blogja, criticalmass.hu, 2012. augusztus 18.

Kürti Gábor (Kükü): A hordozórakétát nem lehet a Holdra vinni. Kuku blogja, criticalmass.hu, 2012. szeptember 5.

Tordai Zsolt (2008): Kritikus tömegek két keréken és online. Társadalmi mozgalom- és internetes közösségszervezés a magyar Critical Mass példáján. Szakdolgozat. Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet (letöltés)
I. Bevezetés; II.(Társadalmi mozgalmak) fejezetből: Társadalmi mozgalmak - definíciós kísérletek, A mozgalomelméletek története (főleg a framing elméletről szóló rész a végén), Az új társadalmi mozgalmak alfejezetek; III. (A Critical Mass mozgalom) fejezetből: A Critical Mass története, Célok, eredmények és ideológia, A mozgalom felépítése és a munka koordinálása, A kerékpáros felvoulások szimbolikus aktusai alfejezetek; IV. (Online aktivizmus) fejezetből: Online közösségek, Civilek lehetőségei az interneten alfejezetek; V. (A criticalmass.hu) fejezetből: A honlap létrejötte, A honlap anyagi és technikai feltételei, A honlap funkciói alfejezetek; VI. Összegzés; 4-7., 10-17., 25-36., 38-40., 48-56., 59-60., 61-62., 64-68., 71-73. o.

.

Ajánlott olvasmányok:

A Közelítő Műhely háttérolvasmányai

.

Kérdések a beszámoló elkészítéséhez:

Az alapszintet választóknak:

1. Az olvasottak alapján értékelje, hogyan jelenik meg a háromféle társadalmi szerveződés tagsággal való viszonyában a közvetlen hasznosság, az ideologikus/lelkiségi funkció, illetve a közösségépítés? 

2. A beszélgetésből ítélve mire következtet: az egyes társadalmi szerveződések esetében melyik funkció(k) szorul(nak) erősítésre, és vajon hogyan lehetne ezt megvalósítani?  

A részletesebb feldolgozást választóknak:

1. A szakszervezeti (újra)szervezés melyik modellje áll legközelebb az egyházak illetve a mozgalmi jellegű szervezkedések funkcióihoz?

2. Kükü blogbejegyzései és a beszélgetéseken elhangzottak alapján mit gondol: vajon miért nem jelentkeznek a kerékpáros érdekképviselet tagjának a növekvő számban rendszeresen kerékpározó és azt vonzó életforma-elemnek tekintő emberek, akik évről évre részt vesznek a Critical Mass felvonulásokon, sőt jelentős számban vállalnak kisebb-nagyobb önkéntes munkát a szervezésben?

3. Mi magyarázhatja Szilágyi Eszter azon megfigyelését, miszerint az egyházban a mai napig a legelterjedtebb fejlesztési célok beruházás-központúak: templomok felújításáról, új épületek emeléséről, átalakításáról és modernizálásáról szólnak? A materiális fejlesztések mellett, vajon miért nem kapnak ugyanakkora hangsúlyt például a jól működő közösségek, illetve szolgáltatások létrehozására és megszilárdítására vonatkozó "tartalomfejlesztések"?

4. Az olvasmányok és a beszélgetés alapján válasszon a háromféle közül egy társadalmi szerveződést, és adjon egy szervezetfejlesztési ötletet a felmerült problémára! Az ötletét indoklással/érvekkel támassza alá!

 .

 .

A bejegyzés trackback címe:

http://bce-szocpol-gyakorlat.blog.hu/api/trackback/id/tr154957167