.
A program témája különböző humán ágazati és horizontális szakpolitikák, az állami, önkormányzati, üzleti, nonprofit részvétellel megvalósított szolgáltatások fejlesztése. A hallgatók problémákat és innovatív megoldásokat ismernek meg, és önálló elemző feladatokat végeznek egyénileg és csoportosan. A meghirdetett témák megismerése iránt érdeklődő és a feladatok elvégzésében plusz erőfeszítést vállaló hallgatók plusz megsegítésre pályázhattak (oktatói támogatás, pályázati úton elnyert tréning szolgáltatás, dologi költségek biztosítása).
A program keretében a hallgatók 2012 őszén a Közelítő Műhely sorozat és a kapcsolódó Műhelyszeminárium tantárgy keretében műhelymunkát, 2013 tavaszán szakmai gyakorlatot végeztek.
A tanév során végzett munkát workshoppal zárjuk június 14-én 17:30 és 20:30 között (MBA auditórium, Főépület 3005). A résztvevők június 12. határidővel elemző jellegű, rövid beszámolót készítettek, melyek összefoglalói alább olvashatók. A workshopon írásbeli és szóbeli prezentációt tartanak, amelyeket két-két, előre felkért hozzászóló (egy csoporttárs illetve egy egyetemi vagy egyetemen kívüli szakember) kommentál, majd a rendelkezésre álló időben beszélgetünk róla. A worksopról készült egyéni értékelés alapja a szöveges beszámoló (40 százalék), a vetített és szóbeli prezentáció (40 százalék), és a csoporttárs témájához való hozzászólás (20 százalék).
A felhasznált háttéranyagok nagy részét és az új produktumokat a támogató honlapon megjelenítjük, és felhasználjuk az "Önkormányzati humán szolgáltatások: feladatok, programok, apparátusok vizsgálata" kutatószemináriumon és a tananyagfejlesztésben.
A program megvalósításához hozzájárult a TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0023 alprojektje a Közgáz Campus intézetei és tanszékei számára a tudományos diákköri munkára való felkészítést segítő tanulmányi versenyek támogatására.
Vertetics Viola és Alföldi Ferenc:
Néhány innovatív foglalkoztatáspolitikai program a civil és az állami szektorban
A helyszínen ismertünk meg néhány a magyarországi foglalkoztatáspolitikában elismerten újszerűnek és színvonalasnak számító programot: Bükk-Miskolc Térségi LEADER Akciócsoport (mélyszegénységben élők bevonásának lehetősége a megújuló energiaforrások hasznosításába); Szociális Építőtábor Egyesület (egyszeri lehetőség szervezése szociális lakásbérlők számára a lakbérhátralékuk ledolgozására az önkormányzattal és önkéntesekkel együttműködésben végzett házfelújításban Kiskunhalason); Kiútprogram (közhasznú nonprofit zrt. által szervezett mikrohitelezés és tanácsadás a mélyszegénységben élők, főleg romák gazdasági és társadalmi integrálása céljából Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében); Váltó-sáv Alapítvány (szolgáltatások a fogvatartottak és szabadultak munkapiaci és társadalmi beilleszkedésének segítése céljából); Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Rétsági Kirendeltsége (az állami foglalkoztatási szolgálat kirendeltségei modernizációjának hatása a szolgáltatásokra és a munkatársakra).
A látogatások során egyéni beszélgetést és műhelymunkát folytattunk a szakemberekkel, megfigyeltük a napi munkájukat, több helyen közreműködtünk kisebb szakmai feladatok elvégzésében. A tapasztalatokat az alábbi közös szempontok szerint dolgozzuk fel: Milyen konkrét problémák megoldását tűzi ki célul a program? Kik a célcsoport, és hogyan választják ki a résztvevőket? Mit tartalmaz konkrétan a szolgáltatás? Hogyan mérik az eredményességet? Hogyan választják ki a szolgáltatást végző szakembereket, hogyan készülnek fel a feladatra és osztják meg a tapasztalataikat?
prezentáció; beszámoló: Vertetics Viola, Alföldi Ferenc; műhelyszemináriumi dolgozat: Vertetics Viola: 1, 2, Alföldi Ferenc; CV: VerteticsViola
Felkért hozzászólók: Ecker Klaudia, Tamás Enikő, Bódis Lajos
Szászik Mónika és Tamás Enikő:
A szolgáltató intézmények feladatai kábítószerügyi területen a főváros VIII. kerületében
A feladatunk a VIII. kerületi kábítószerhelyzet és a szolgáltató intézmények rendszerének megismerése volt. Részletesebben a Megálló Csoport működésével foglalkoztunk, amely egy nappali ellátó központ a tisztulni vágyók számára. A Kék Pont drogkonzultációs központként, illetve drogambulanciaként működik, hozzájuk köthető a tűcsere program. A Józan Babák fő célja a szerhasználó várandós nők, szülők és gyermekek segítése. A helyi intézményeket jelentősen befolyásolja, hogy a probléma hosszú távú kezelését célzó nemzeti drogstratégia elfogadása hosszú ideje húzódik. A kerületet súlyosan érinti a kábítószerprobléma, amelynek eredményes kezelését jelentősen megnehezítik az érintett szervezetek közötti együttműködési zavarok és konfliktusok. A lakosok, a szakemberek, az önkormányzat közötti nézet- és érdekkülönbségek közelítésére a szükségesnél és lehetségesnél jóval kevesebb eszközzel élnek. Előrelépést jelent az állami, önkormányzati, civil, egyházi szereplőket összefogó Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2011-es megalakulása, bár ennek lehetőségeit is csak részben használják ki.
prezentáció; beszámoló; műhelyszemináriumi dolgozat: Szászik Mónika, Tamás Enikő: 1, 2
Felkért hozzászólók: Alföldi Ferenc, Vertetics Viola, Minyó Szert Károly
Papp Gabriella:
HR vezetési modellek a multinacionális tanácsadó cégeknél
Szakmai gyakorlatként egy multinacionális tanácsadó vállalat HR gazdálkodási eljárásait végzem, és értelmezem azokat. A gyakornoki munkám során testközelből tapasztalom néhány koncepcionális modell működését: például a szűrőelmélet alkalmazását, a költség-haszon elemzést az HR döntésekben, a munkaerő-stratégia elemeit. Igyekszem megmutatni a meglehetős merevséggel alkalmazott szervezeti struktúra előnyös és kockázatos vonásait, és a HR terület mozgásterét a dolgozói teljesítmények növelésben.
prezentáció; beszámoló; műhelyszemináriumi dolgozat
Felkért hozzászólók: Turós Dorottya, Bódis Lajos
Turós Dorottya:
A támogató tevékenységeket központosítva végző szervezetek (Shared Service Center, SSC) néhány HR vezetési problémája
Egy multinacionális nagyvállalat HR szolgáltató központjában szerzett tapasztalataimról számolok be. A gyakorlatom során az ilyen tevékenységeket központosítva végző szervezetek, az osztott szolgáltató központok (Shared service centerek, SSC) működésével és munkaerő-vezetési problémáival ismerkedtem meg. A munkáltatók körében egyre vonzóbb ez a szolgáltatás, amelynek előnyeit és hátrányait a szakirodalom és saját hozott példák segítségével mutatom be. Foglalkozom azzal, hogy miért döntő jelentőségű a szolgáltatóközpont és a megrendelők helyi HR menedzsereinek együttműködésében az Ulrich-féle szerepmodellek közül az „adminisztratív szakértő”, és hogy milyen sikeres illetve nehezen kezelhető helyzetekhez vezet ez a mindennapokban.
prezentáció; beszámoló; műhelyszemináriumi dolgozat
Felkért hozzászólók: Papp Gabriella, Bódis Lajos
Vácz N. Vivien:
Önkiszolgáló internetes állásközvetítés a német foglalkoztatási szolgálatnál: mit tanulhat belőle a magyar szakember, használható-e a magyar álláskeresőnek?
Az állam által szervezett önkiszolgáló internetes állásközvetítés, a "virtuális munkaerőpiac" működését és hatékonyságát vizsgálom. A témaválasztásomat egyéni körülmény is indokolja: közel két éve Németországban élek, itt vagyok aktív munkapiaci szempontból, Magyarországon két sorozatban sikertelenül kerestem állást. A témából szakdolgozatot írok, a gyakorlat keretében - némileg önellentmondóan - főleg szakirodalmat olvastam, hogy összehasonlítási alapom legyen a németországi megoldások értékeléséhez. A magyarországi foglalkoztatási szolgálat működésének ide tartozó néhány jellemzőjét elemzem, kiemelve a mindennapokban tapasztalható problémákat. A kutatásom empirikus részét most kezdtem, egyelőre egy álláskereső bevonásával végzek akciókutatást. Vele együtt én is bejelentkeztem a német munkaügyi hivatal honlapjára, várjuk a visszajelzéseket, amelyeket részletesen bemutatok és elemzek majd a dolgozatomban. A célom az, hogy a szakirodalom és az akciókutatás alapján megalapozott állításokat tehessek arról, hogy a német munkaerőpiac kiválasztott szegmensei elérhetők-e a Magyarországról ott állást keresők számára, és ha igen, milyen kritériumok szerint, az álláskeresés ezen régi-új eszköze segítségével.
prezentáció; beszámoló; műhelyszemináriumi dolgozat
Felkért hozzászólók: Vörös Tamás, Bódis Lajos
Vörös Tamás:
Közösségi tanulásról civil szervezeteknek: egy tréning tapasztalatai
Háromfős team tagjaként a Közelítő Műhely szervezését végeztem, mely egyetemi kurzus része és egyben társadalmi felelősségvállalás volt, több lakóhelyi, önkormányzati, egyesületi szintre jellemző, és horizontális megközelítést - a túlzott specializáció feloldását - igénylő témában. A team két egyetemista tagjának pályázati úton lehetősége nyílt részt venni a Tempus Közalapítvány közösségi tanulás tárgyú tréningsorozatán, melynek célja civil aktivisták kommunikációs készségének fejlesztése, a civil szervezetek célcsoportjainak hatékonyabb elérése és a pályázási képességük javítása volt.
A beszámolómban ismertetem a tréningsorozat felépítését és főbb módszereit, reflektálok a program általam érzékelt problémáira. Úgy gondolom, ez hasznos lehet - saját magamon és az engem delegáló projekten kívül - a tréninget szervező, nagy tapasztalattal rendelkező intézménynek is.Nem önmagában a képzés anyagát, hanem a program, az oktatók, a résztvevők egymásra tett hatását értékelem néhány szempontból: Hogyan fogalmazták meg a közösségi tanulást? Milyen módszerekkel motiválták tanulásra a résztvevőket? Hogyan szolgálhatja a tréning anyaga a civilek szervezetfejlesztését és a környezethez való alkalmazkodóképességük javítását? Mit jelenthet a közösségi tanulás modellje számukra?
prezentáció; beszámoló; műhelyszemináriumi dolgozat
Felkért hozzászólók: Szászik Mónika, Neumann Péter
.
Utolsó hozzászólások