(Bányai Emőke és ifj. Erdősi Sándor műhelyszemináriumi foglalkozása, 2011. november 3.)
"Józsefváros több mint tíz éve folyamatosan küzd a kerület felemelkedéséért. A kerületi önkormányzat felismerte, hogy csak akkor tudja a problémáit megoldani, a városmegújítási elképzeléseit megvalósítani, és ezek eredményét hosszú távon megőrizni, ha partnereket keres és talál a társadalom és a gazdaság szereplői között. Az önkormányzati városrehabilitációs projektek és fejlesztések legfontosabb közös jellemzője az együttműködés. A fizikai beavatkozások már látszanak (Mátyás tér, Kesztyűgyár), de a társadalmi változások csak hosszabb távon mutatkoznak. Közvetlen hatás még csak mikroszinten érzékelhető, azokban a bérházakban, ahol a közös munka elkezdődött, de a szociális városrehabilitációs kísérletnek több ponton is sikerült áttörést hoznia. A siker legfontosabb elemei: az integrált megközelítés; a lakók közvetlen részvételének biztosítása a tervezésben-megvalósításban; az integrációt megvalósító szervezet létrehozása; a programban együttműködő civil hálózat; a bizalom kiépítése a lakókban. A társadalomépítő lépések - mint a lakók életminőségének javítása, a munkahelyteremtés, az oktatás kiterjesztése és az interkulturális kapcsolatépítés, valamint a civil szervezetek támogatása - adják az alapját az elért eredmények hosszú távú fenntarthatóságának." (Alföldi György)
"A szomszédsági és közösségi rendőri modellek kiindulópontja a szolgáltatóként működő rendőrség és az ügyfeleknek tekintett állampolgárok közötti párbeszéd és bizalmon alapuló együttműködés. Távlati célja pedig az, hogy a közbiztonsággal kapcsolatos problémákat helyi szinten, a lakosság részvételével határozzák meg és kezeljék a szakemberek. E kooperáció alapfeltétele, hogy az adott területen szolgálatot teljesítő rendőr jól ismerje a helyi viszonyokat, a városrész sajátos mikrokultúráját, legyen ismerőse az embereknek, és mindezek alapján párbeszédet tudjon kezdeményezni az ott élőkkel." (ifj. Erdősi Sándor)
"Az intenzív családmegtartó szolgáltatás a krízishelyzetben lévő gyerekes családoknál történő, a család által önkéntesen vállalt, meghatározott ideig tartó és meghatározott célokért zajló intenzív beavatkozás a család életébe. Legfontosabb feladata, hogy megakadályozza a gyermekek családból való kikerülését, illetve olyan családi, életviteli, lakhatási körülményeket teremtsen, amely az érintett családokat hosszú távon megvédi. A meglévő szociális szolgáltatások az ilyen helyzetekre nem tudnak konkrét és hatékony válaszokat adni, jellemzően csak a szülők törvényi kötelezése történik meg, eszközt a változáshoz azonban nem kapnak. Így előbb-utóbb a gyermekek kikerülnek a családból, vagy a védelembe vétellel akár évekre konzerválják a család állapotát.
A Magdolna Negyed Program második részében kísérleti jelleggel indított projekt célkitűzése az volt, hogy a külföldi példákat minél sikeresebben tudja integrálni a negyed területén élő, halmozottan hátrányos helyzetben lévő és kiemelten kritikus élethelyzetbe kerülő családok intenzív gondozási folyamatába. A szolgáltatás jelentősen eltér a Magyarországon alkalmazott, hagyományos családgondozástól. A legfeljebb 10 hétig tartó, nagyon intenzív, koncentrált folyamat során a családgondozó heti akár hét napban, napi több órát tölt el egy családdal, jellemzően azok otthonában, közvetlen környezetében. Egy családgondozó egy időben legfeljebb két családot gondoz. A projekt tapasztalatai alapján a szolgáltatás kifejezetten eredményesnek bizonyult, az együttműködő családok maximális aktivitást produkáltak." (Budapest Józsefvárosi Önkormányzat)
A témához ajánlott a Kortárs Építészeti Központ által szervezett "Magdolna_szocrehab" bemutató séta (november 2.) és a "Komplex szociális városfejlesztés Budapest-Józsefvárosban: egyetemi hallgatók kutatásai" műhelyszemináriumi foglalkozás (november 9.)
Kötelező olvasmányok:
Alföldi György (2008): Szociális rehabilitáció a Józsefvárosban. Falu-Város-Régió, 2. (letöltés)
Ifj. Erdősi Sándor (2009): Közbiztonság és városrehabilitáció a Magdolna-negyedben. Falu-Város-Régió, 2. (letöltés)
Bányai Emőke (2004): Intenzív családmegtartó szolgáltatások. Család, gyermek, ifjúság 13. (6.) sz. 6-21. o. (letöltés)
A foglalkozás diái: Bányai Emőke (letöltés), ifj. Erdősi Sándor (a fájl mérete miatt letöltés a jelszavas tárhelyről)
Ajánlott olvasmányok:
Pataki Éva - Somorjai Ildikó (szerk.) (2007): Szolgáltatásokkal a gyermekszegénység ellen. Szolgáltatásfejlesztési koncepció a gyermekszegénység elleni nemzeti programhoz. Gyerekesély füzetek 1. (letöltés)
Bányai Emőke (2004): Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások. PhD dolgozat. ELTE TÁTK Szociális Tanulmányok Intézete, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék (letöltés)
A közbiztonság helyzete a józsefvárosi Magdolna-negyedben 2005-2006-ban. Helyzetelemzés (Készítette: ifj. Erdősi Sándor, Biál Csaba és Szili-Darók Ildikó háttéranyagainak felhasználásával). 2007. szeptember (letöltés)
Tervezet a Józsefvárosi Önkormányzat és a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság középtávú bűnmegelőzési stratégiájáról a józsefvárosi Magdolna-negyed területére vonatkozóan, 2007-2010 (letöltés a jelszavas tárhelyről)
Cserép Attila - Molnár Katalin (2005): Egy helyi közösségi rendőrségi projekt kezdeti lépései. Magyar Rendészet, 2. (letöltés)
Molnár Katalin (2008): Hová leszel, újságírói tisztesség? Találkozásaim a magyar médiával. Kritika, december (letöltés)
Molnár Katalin (2009): Van (még) tisztességes újságírás! Kritika, május (letöltés)
Horváth Dániel (2009): Egy új városrehabilitációs gyakorlat első tapasztalatai. Konferencia a szociális városrehabilitációról a Kesztyűgyárban. Falu-Város-Régió, 2. (letöltés)
A ''Komplex szociális városfejlesztés Budapest-Józsefvárosban: egyetemi hallgatók kutatásai" foglalkozás olvasmányai
A foglalkozás hangfelvétele letölthető a jelszavas tárhelyről
Az érdeklődők további publikációkat, döntés-előkészítő elemzéseket, önkormányzati döntések dokumentumait, civil reflexiókat találnak a tavalyi foglalkozás oldalának hozzászólásainál, illetve szakdolgozati konzultáció keretében
Kérdések a beszámoló elkészítéséhez:
Az alapszintet választóknak:
1. Milyen tényezők indokolták a szomszédsági rendőr projekt kialakítását a Magdolna-negyedben, és mit jelentett a projekt a gyakorlatban?
2. Milyen érvek szólnak a krízisbe került gyermekes családoknak szóló szolgáltatások integrációja mellett?
A részletesebb feldolgozást választóknak:
1. Véleménye szerint milyen intézkedések, projektek javíthatnák egy budapesti szegénynegyedben a közbiztonság helyzetét (magas bűncselekményszám, alacsony lakossági biztonságérzet)?
2. Milyen várható előnyökkel és nehézségekkel járhat a krízisbe került gyermekes családoknak szóló szolgáltatások integrációja?
Utolsó hozzászólások