Corvinus szocpol-foglpol szakmai gyakorlat

.

.

Elemezzük a 2012. őszi programunk tapasztalatait, és ismertetjük a 2013. tavaszi és hosszabb távú terveinket.

A projekt iránti igényeket két irányból érzékeljük:

1. A szakmai közösségek igényei: A korábban túlzottan elkülönülő, specializált, önálló érdekeltségekkel és kultúrákkal rendelkező szakterületek összekapcsolása, a kölcsönös összefüggéseik kihasználása jó ideje vezető téma a korszerű szervezetek stratégiájában és gyakorlatában, legyen szó üzleti vagy közszolgáltatásokról, civil aktivizmusokról. Az is sok forrásból ismert, hogy a magyarországi szakmai és kulturális környezet nem támogató e tekintetben, és ezért is lehet jelentősége, hogy a magunk egyetemi és civil eszközeivel is bekapcsolódjunk a probléma megismertetésébe és a fejlesztési lehetőségek megvitatásába.

2. A lakosok, civil közösségek igényei: A Közelítő Műhely szűkebb, négy fős stábjának minden tagja részt vesz valamilyen formában a Józsefvárosban 2012-ben és 2013 elején szervezett civil fórumsorozat ("közmegszólalás") munkájában. Ennek a városrésznek a terítékre került négy problémaköréből is (droghelyzet, önkormányzati lakásszektor és lakbértartozások, zöldítés, helyi közrend és közbiztonság) tapasztaltuk a lakosokkal együtt, hogy az érintettek egymástól tanulásának és megfelelő együttműködésének hiányában a szolgáltatások nem jól működnek, a fejlesztési programok legfeljebb részsikernek, ha nem kudarcnak tekinthetők. A Közelítő Műhely és a civil fórumsorozat oda-vissza támaszkodott egymásra, és további aktivitásokat is gerjesztett, amint az alábbiakban bemutatjuk.

A projekt kulcsszavai a reflexió, a képessé tevés, a multiplikálás. Ezek irányadók a célszerű folyamatmenedzsment illetve az eredményességi jelzőszámok szempontjából is.

A résztvevők tudásmegosztásra, cselekvésre, fejlesztésre ösztönzése szempontjából döntő jelentőségű a műhelybeszélgetések szervezési folyamatának három fázisa:

.

1. Az élő műhelybeszélgetés előkészítése és a résztvevők meghívása

A két feladat szorosan összekapcsolódik. A szervezéshez és a kommunikációhoz érdemes jól célozni: mind a témák jellege, mind a nagyon kevés erőforrásunk indokolja, hogy a szakértői és civil hálózatosodás, illetve egyéni megkeresések révén vonjuk be és motiváljuk a résztvevőket, ne pedig differenciálatlan kampánnyal. Ez minden téma megszervezésekor kis kutatást is igényel, amit nagyban megkönnyít az említett szakmai és civil aktivista tapasztalat és kapcsolatok. A szervezés és kommunikáció során megkeresünk szakértői csoportokat és egyéni szakértőket, közhivatalokat és üzleti szervezeteket, civilként vagy internetes oldalak hozzászólóiként érintettnek mutatkozó csoportokat.

Az egyeztetések írásban, szóban, személyesen vagy interneten keresztül folynak, és időigényesek, ugyanakkor döntőek lehetnek a további két fázis sikeréhez. Gyakran csak az egyeztetés során vagy jóval utána dől el, hogy a megkeresett vitaindító vagy résztvevő lesz-e, esetleg csak az írásait és az előkészítő szakaszban közölt információit hasznosítjuk. Az is, hogy érdemes-e és lehet-e tovább együttműködnünk, ha pedig igen, akkor azonnal-e, vagy inkább hosszabb távú lehetőségként.

Az előkészítés része az egyes témák alapdokumentumainak gyűjtése, és gondosan válogatott, áttekinthető mennyiségű anyag közzététele. Szolgálja a stáb és a felkért vitaindítók felkészülését és a további hasznosítást egyaránt.

Ehhez a munkafázishoz, ahogy a teljes folyamathoz is, nem könnyű alkalmas mennyiségi mutatókat találni. A monitorozásnak szerintünk a folyamatmenedzsment célszerű irányainak betartását érdemes szolgálnia, semmint kemény mutatók teljesítését ösztönözni Úgy gondoljuk, a jó előkészítés tartalmaz
- legalább 7 egyéni szakértő illetve 7 érintett szakmai/civil csoport első megkeresését közösségi oldalon/mailben/telefonon, 
- a továbbiakban legalább 10 részletesebb egyeztetést ugyanezeken a csatornákon, vagy indokolt esetben személyesen,
- az irodalom olyan összegyűjtését és közzétételét, amely tartalmaz néhány nemzetközi és magyar, tudományos jellegű (koncepcionális keretek és empirikus vizsgálatok) és leíró vagy előíró jellegű (praktikus tanácsokat adó, aktivista) irodalmat, a szűkebben megbeszélendő programokról pedig az összes fontosabb, nem túl nehezen hozzáférhető anyagok (adminisztratív, elemző, aktivista, sajtótudósítás), lehetőleg interneten.
Az eddig elvégzett munka a fenti mutatóknak megfelelt, esetenként túlteljesítette.

.

A támogató blog oldalletöltéseinek, látogatóinak és látogatásainak száma
2012. október végétől 2013. január közepéig

.

Mérhető teljesítménymutató a támogató honlap látogatottsága is, ahol ugyan más egyetemi műhelyfoglalkozások anyagai is megtalálhatók, de a Közelítő Műhely beszélgetései körüli napokban, főleg a közvetlenül előtte lévő napon, minden esetben jelentősen megnőtt a látogatottság. Ezt a tévedés nagy kockázata nélkül a műhelynek tudhatunk be. Az őszi beszélgetéseket megelőző napokon rendre 29, 38, 51 fő felhasználó látogatta a honlapot, 75, 107, 118 oldalt letöltve.

Tervezzük, hogy a Közelítő Műhely számára önálló blogot indítunk, átköltöztetve az eddigi tartalmat, és ezen a más egyetemi programokat is tartalmazó oldalon pedig csak linkeket helyezünk el.

.

2. A műhelybeszélgetések

A folyamat leglátványosabb része, amelynek fő szerepe az információk hatékony megosztása, a résztvevők érzékenyítése, inspirálás a további munkára és az együttműködésre.

Az eddig tartott három műhelybeszélgetést 3-3 órásra terveztük, de a technikailag rendelkezésünkre álló 3,5 óra is kevésnek bizonyult. A túllépés kevéssé a moderáción múlt, amely szakszerű és viszonylag feszes volt, mint inkább azon, hogy az első beszélgetéseken igyekeztünk a tágabb témakörről átfogó képet szerezni, és a továbblépés több irányát kipróbálni a résztvevőkkel. A folytatásban 3-4,5 órás foglalkozásokat érdemes tervezni: a rövidebb változat az eddigi szerkezet szerint, de inkább fókuszált, a hosszabb változat az átfogó, újító témák feldolgozása minikonferencia vagy gyakorlati problémamegoldó workshop jelleggel.

Az időkereten kívül, célszerű elvárás lehet, hogy minden témát legalább 5 fő, különböző szaktudást és szervezeti, érintetti pozíciót képviselő felkért hozzászóló vezessen fel. Minden esetben érdemes bevonni gyakorlott moderátort, mivel az ő közreműködése döntő a keretek betartásához és a biztonságos szakmai vitához.

A műhelybeszélgetés jelleg miatt nem lehetséges, a multiplikálás mint fő cél miatt nem is szükséges, hogy a résztvevők túl sokan legyenek. A tapasztalatok szerint, intenzív szervezés után a résztvevők száma 20 és 40 fő között változott, inkább a maxiumum közelében. Idővel elképzelhető, hogy jelentős szervezőmunka nélkül is lesz annyi érdeklődő, ahány főt a műhely elbír. Az sem kizárt, hogy egy-egy szűkebb területen végzett intenzív fejlesztő eszmecsere 20 főnél kevesebb, de erősen érintett résztvevőt vonz. Véleményünk szerint a bemutatott folyamatmenedzsment irányelvek és indikátorok betartásával, az élő beszélgetések létszáma továbbra is az ideális 20 és 40 fő között mozog majd.

.

3. Az élő műhelybeszélgetés hasznosítása: az elhangzottak dokumentálása, utánkövetés, résztémák fejlesztése, együttműködések generálása

A projekttel illetve a folyamatmenedzsmenttel szemben támasztott egyik legfontosabb elvárás, hogy az egyszeri élő műhelybeszélgetésen túlmenően is legyen monitorozható és lényeges hasznosítás.

Ennek része, hogy a létrehozott dokumentáció egyetemi tárgyakhoz, szakmai vagy civil érdeklődők első tájékozódásához alkalmas forrás legyen. Az eddigi témák háttéroldalai szerintünk ezt az igényt maradéktalanul kielégítik: Létrehoztunk a témák leginformatívabb magyar nyelvű bevezető összeállításai közé tartozó oldalakat, melyeket a jövőben sokan használhatnak szakmai hálózatokon keresztül - erősítve a promóciós tevékenységünkkel -, internetes keresőmotorokkal. Segíti ezt az oldalak tárgyszavazása, amit ezután végzünk el. Az őszi három műhelytémából egyetemi feladat is készült, ami szűkített olvasmányjegyzéket és a feldolgozást segítő, orientáló kérdéseket jelent. (1, téma, 2. téma, 3. téma)

A folyamat eddigi leggyengébb láncszeme az élő beszélgetések írásos reflektálása. A folyamatmenedzsment feladata, hogy ebben is kiszámíthatóságot biztosítson, aminek mérhető paramétere lehet, hogy mindig készüljön el a beszélgetés összefoglalója, és egy vagy kettő felkért kommentelő utólag, írásban is tegye közzé a szubjektív, de természetesen tárgyszerűségre törekvő beszámolóját. Puha folyamatmenedzsment mutató, hogy az előkészítés és az élő műhely során vessünk fel közösen témánként legalább 3-3 további hasznosítási ötletet, hogy azokat a résztvevők a saját köreikben mielőbb továbbgondolhassák. Másik fontos mutató, hogy legalább a témák felére térjünk vissza egy éven belül, méghozzá két alternatív fő formában: vagy az ajánlások és a későbbi fejlemények utánkövetése, vagy egy-egy résztéma mélyebb kibontása. Az eddigi témák mindegyikénél felvetettük ezt, a megvalósításról alább írunk.

A fentiek megvalósítása már az előkészítő fázisnál kezdődik, amikor a potenciális együttműködések jóval szélesebb körét megalapozzuk, mint amit az egyszeri élő beszélgetésben kihasználunk. Ennek akkor is így kellene lennie, ha nem akarnánk, mert a témák és a vitaindítók összeillését csak próbálkozások, egyeztetések sorozatával lehet biztosítani.

Az élő beszélgetések írásos összefoglalójának követelménye az első beszélgetésnél teljesült, a másodiknál részben, a harmadiknál egyelőre nem, ugyanakkor mindhárom esetben pótoljuk a hiányosságot. Az egyes beszélgetéseknél részletezzük, mit jelent ez.

.

Az eddigi műhelybeszélgetések kommunikációja és tapasztalatai 

A Közelítő Műhely facebook-oldalára 83 jelölés érkezett, közülük kb. 12 partner szakmai és civil szervezet, a többiek magánszemélyek. Ők a hírfolyamukon látják a közléseinket, további üzenetet pedig egyénileg vagy a megadott elérhetőségeiken keresztül tudunk nekik gyorsan küldeni.

.

A lakókörnyezetet zöldítő programok társadalmi feltételei és hatásai: Budapest-Józsefváros példája

(2012. október 30.): meghívó, szakmai oldal

31 fő jelezte vissza, hogy biztosan vagy valószínűleg eljön, ténylegesen 22 fő vett részt, a vitaindítókkal együtt. 10 fő különböző szervezeti kötődésű résztvevő (céges, közhivatali, civil), akiről feltételezhető, hogy multiplikálja a tanulságokat. Konkrétan a szervezeti szerepeik: Szociális Építőtábor Egyesület projektkoordinátora, Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala jegyzői kabinetvezetője, Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete TESCO szervezetének vezetője, Magdolna Negyedi Szomszédsági Tanács vezetője, Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. igazgatója, Magyar Urbanisztikai Tudásközpont projektkoordinátora, céges és államapparátusi kötődésű tájépítészek, szakmai érdeklődésű bloggerek: http://podo-pro.hu/ , kozpontibizottsag.blog.hu/ 

A műhely után néhány résztvevő között intenzív levelezés folyt, melyet azonban többszöri biztatásra sem voltak hajlandók átszerkeszteni és közzétenni. Ennek fő oka valószínűleg nem a nyilvánosnak és bizalmasnak szánt információk ilyen nagy különbsége, mivel a levelezés egészen kis módosításokkal alkalmas lett volna közzétételre. Inkább a motiváció hullámzásának tulajdonítjuk: a személyes visszajelzésre írásban is van motiváció, a személytelenre kevésbé, a későbbi folytatásra megint inkább igen.

A lakóhelyzöldítésnek mint fejlesztési projektnek kézzelfogható haszna van, és valószínűleg alig sért érdekeket sok más fejlesztéshez képest. Ugyanakkor a sikerének hasonló feltételei vannak, ezért járhat általános tanulságokkal is. Viszonylag kis projektekben, meglehetősen világos feladatokban kell együttműködni és bevonni bizonyos döntésekbe az embereket, akik önkéntesek és használók is egyben. Még az ilyen viszonylag egyszerűnek látszó feladat esetében is szükséges rendszerben gondolkodni. Különben a szükséges információkat nem sikerül megszerezni, az együttműködések nem jönnek létre, az elültetett növények felelősségvállalás hiányában elpusztulnak. A józsefvárosi önkormányzat nagy fejlesztéseinél is, mint a Magdolna Negyed Program eddigi két része és az Európa Belvárosa Program, a legkevésbé sikerült elem a lakosság bevonása és az önkormányzati, intézményi döntésekért való felelősségvállalás.

Az önkormányzattól függő programokban sok problémát okoz a szerepek tisztázatlansága: a tisztviselők nem vállalják a felelősségi körüket, vagy éppen túlterjeszkednek a hatáskörükön, esetleg mindkettő egyszerre jellemző rájuk, és a konfliktuskezelésnek sincs bejáratott módja. A műhelybeszélgetés során is tapasztalható volt, hogy az önkormányzati illetékes a kritikus véleményt támadásként, nem pedig megoldandó és megoldható szakmai feladatként éli meg. Egymás szemében rossz szerepekbe kerülhetnek, és nehezen mozdíthatók ki onnan a fejlesztők, a döntéshozók, a napi rutinmunkát végző hivatalnokok, a lakosok, a külső megfigyelők, az interneten vagy lakossági találkozókon kritikus véleményeket hangoztatók. 

A műhely talán legpozitívabb visszajelzését egy a józsefvárosi fejlesztéseket hosszú ideje figyelő lakostól, civil aktivistától és bloggertől kaptuk, aki a munkáját tekintve tapasztalt szociális munkás: az általa ismert beszélgetések közül szerinte leginkább most sikerült kimozdulni a rögzült rossz szerepekből, és nyitni egymás szempontjai felé.

.

Rendőrségi modellek és helyi társadalom: fővárosi kerületek példája

(2012. november 13.): meghívó, szakmai oldal

29 fő jelezte vissza, hogy biztosan vagy valószínűleg eljön, ténylegesen 40 fő vett részt. A résztvevők szervezeti szerepei alapján legalább kétharmaduk esetében feltételezzük a multiplikáló hatást.

.

.

Az előző alkalomhoz képest nem voltak ott a tájépítészek, bekapcsolódtak viszont rendőrségi és önkormányzati rendészeti munkatársak és vezetők, nyomozási bíró, a pályázatírást és fejlesztést üzleti szolgáltatásként végző szakértők, bűnmegelőzéssel (is) foglalkozó civil szakértők, közösségfejlesztők, bloggerek. Konkrétan a szervezeti kötődéseik, az előző alkalomnál már felsoroltakon kívül: a fővárosi III., XIV., XXI. kerület és Polgár városának önkormányzata, VIII. és XI. kerületi rendőrkapitányság, Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. (MAPI), ELTE Szociológiai Doktori Iskola, ELTE Kriminológia mesterszak, Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészettudományi képzés, Gödi Civil Kerekasztal, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Művelődési Intézet, Magyar Helsinki Bizottság, szakmai civilek és bloggerek: Rendészeti Megelőzési Társaság, Civil Biztonsági és Bűnmegelőzési Műhely, http://www.helyibunmegelozes.hu/

A rendészet fejlesztése a sikeres országokban bevált irányoknak megfelelően a helyi társadalmi összefüggések figyelembe vételét, települések, problématípusok, sőt az egyes esetek szerinti differenciálni tudást, és ennek ellenére vagy ezzel együtt a megújított, bonyolultabb eljárási szabályok betartását, jobb problémamegoldó és kommunikációs képességeket igényel a lakossággal gyakran kapcsolatba kerülő rendőröktől.

A beszélgetés fontos tanulsága, hogy a magyarországi rendészeti kultúrától meglehetősen idegen szolgáltatói szemlélet és közösségi jelleg irányában indított programok meglehetősen elszigetelten és reflektálatlanul működnek. Emiatt nem meglepő, ha a résztvevő rendőrök sem teljes meggyőződéssel vesznek részt a programban, a jó gyakorlatokat esetlegesen igazolják vissza számukra, a hibák kijavítására nincs garancia. A probléma- és megoldásközpontú kommunikációt ráadásul más közprogramokhoz, például a lakóhelyzöldítéshez képest, nagymértékben akadályozhatja a hagyományos hivatal és hierarchikus nézőpont, amivel a rendőri és önkormányzati vezetők a beosztottaikat, a hatóságok és közszolgáltatók az ügyfeleiket, a lakosokat, a magát befolyásosabbnak tartó hatóság a másikat tekinti. Ugyanakkor más témáknál, különösen a zöldítésnél koncentráltabban jelennek meg a szükséges szaktudások és érdekeltségek, így könnyebb lehet megtalálni a potenciális partnereket is.

Ennek a beszélgetésnek az összefoglalója is elkészült, és érdekes, hogy a program szakmai vezetője, a józsefvárosi önkormányzat fejlesztő cégének szakértője "ráült" a jóváhagyandó anyagra. Az indok, hogy az összefoglalót készítő egyetemisták nem elég szakszerűen dolgoztak, ami lehet igaz, de ez a hivatali összefoglalók egy részére is elmondható. Gyanítjuk, hogy közrejátszik a hiányzó rutin is a beszélgetés során elhangzott néhány kifogásolható vélemény kezelésére, fejletlen a nyílt viták kultúrája, az önkormányzati gyakorlatban nincsenek hozzászokva a reflektáláshoz. Ami egy jó hangulatú workshopon elfogadható, vagy olyan konfliktus, amin a résztvevők könnyen túlteszik magukat, az írásban már emészthetetlen falatnak bizonyulhat. Az összefoglalót természetesen, ha késve, is, véglegesíteni fogjuk, az eset tanulságai pedig maguk is részei a fejlesztési folyamatnak.

A műhely utóéletéhez tartozik, hogy a Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorának (melynek vezetője, Péterfi Ferenc közösségfejlesztő a meghívásunkra részt vett a fórumon) a beszélgetést követő adása a közösségi rendészettel foglalkozott, a mi foglalkozásunk alapján és három résztvevőjével. Az adás meghallgatható a műhely szakmai oldalán.

.

Érdekképviseletek, egyházak, mozgalmak: közös tanulságok a szervezetfejlesztéshez és a kapcsolattartáshoz?

(2012. november 27.): meghívó, szakmai oldal

50 fő jelezte vissza a részvételt biztosan vagy feltételesen, ténylegesen 39 fő jött el. E beszélgetésen részt vevőknek szintén nagyjából kétharmada rendelkezik olyan szervezeti kötődéssel és szereppel, ami alapján valószínűnek tarthatjuk a multiplikáló hatást. Ez persze a maradék egyharmadnál is lehetséges, ők többségében egyetemisták (többen, de nem mindenki, a tanterv részeként választható feladat teljesítése, tantárgyi beszámoló céljából vett részt), illetve egyéni érdeklődők.

Három, első meggondolásra egymástól távolinak tűnő területről jöttek a résztvevők, a beszélgetés fő témája és tanulsága éppen a meglepően sok közös szempont, probléma és jó gyakorlat volt. Szakszervezeti részről részt vettek, többen vitaindítót is tartottak, a Mercedes-Benz kecskeméti gyárának Vasas alapszervezete, a Vasutasok Szakszervezetének regionális képviselete, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának ifjúsági tagozata, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete, a Független HÉV Szakszervezet, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, illetve egy most indult, a biztonsági őrök rovására elkövetett munkáltatói visszaélésekkel szemben fellépő informális civil kezdeményezés (ők kifejezetten tanácsot is kértek a többiektől) szakértői, aktivistái, vezetői. Az egyházi kötődésű résztvevők több irányból és az egyházaikban változatos szerepek tapasztalataival jöttek: aktivizmus a Fokoláre katolikus lelkiségi mozgalomban, üzleti alapon végzett szervezetfejlesztési szakértés egyházi, önkormányzati, civil megrendelőknél, lelkészi hivatás a református illetve a metodista egyházban Budapesten és vidéken, társadalompolitikai, főleg roma iskolai és szociális programok szervezése, szakértői támogatása a görögkatolikus egyház keretében az ország legszegényebb területein, a református egyház szociális szolgáltatásainak szakértése, vezetése, Pax Romana katolikus és ökumenikus értelmiségi mozgalom vezetése. Az új társadalmi mozgalmak részéről pedig a Critical Mass és Magyar Kerékpárosklub vezetőinek egyszerre józan és inspiráló észrevételeiből tanultak a résztvevők: hogyan, miért kerülhet válságba a Magyarországon legsikeresebbek közé tartozó civil szerveződés is, és hogyan lehet erre okosan reagálni, sőt proaktív módon, hosszabb távú stratégiába illeszteni.

.

.

Nagy múltú intézmények, mint az egyházak vagy a szakszervezetek, szembe kell nézzenek a társadalmi bázisuk elöregedésével, az új tagok megnyeréséhez pedig szükség van a korábbiaktól eltérő módszerekre és szervezeti megújítására. Mindegyik szervezettípus, amellyel a műhelyen foglalkozunk, törekszik közvetlen hasznot nyújtani, értékeket és lelki tartalmakat kifejezni és erősíteni, közösségeket építeni, és egyaránt sikerfeltétel nekik, hogy összehangolja őket egymással és a szervezetével. Talán nem nagyon meglepő, hogy ez a befolyásos és közkedvelt kerékpáros mozgalomnak sikerül leginkább, bár a meghívás és az egész műhely apropóját a mozgalom egyik karizmatikus vezetőjének a vészjelzése adta a szakmai támogató háttérszervezet elhanyagolásáról. Meglepőbb lehet, hogy a különböző egyházakon belüli, változó színvonalú és hatású megújulási törekvésekhez képest kevésnek tűnnek a munkapiaci érdekképviseletek erőfeszítései, hogy alkalmazkodjanak a tagság, a piacok, a kormányzati stratégiák nagyfokú változásaihoz.

Szintén készülőben van ennek a beszélgetésnek az összefoglalója, itt a késlekedés oka, hogy egyetemisták vizsgafeladatként kapták a készítését, és a határidő még nem járt le. Ugyanakkor e témában folyt eddig a legintenzívebb utómunka a résztvevők illetve a beszélgetésről értesült más érintettek között. A Pax Romana jelen lévő vezetője (Horányi Özséb) három résztvevővel is külön találkozót kezdeményezett, hogy tárgyaljanak a további együttműködésről. A Katalizátor Hálózat, egy a mélyszegénységgel kapcsolatos kutatásokat és segítő aktivizmust összefogó-ösztönző friss szerveződés vezetője, Hadas Miklós ugyan nem volt ott, de beszámoltunk neki a megismert szakértők tevékenységéről, akik közül többeket meghívott továbbgondolásra és együttműködésre. A biztonsági őrök egy szerveződő informális érdekképviselete a műhelybeszélgetésben direkt kérést tett közzé, hogy tapasztalatokkal segítsék a szakszervezetek, ennek folytatásáról ezután tájékozódunk. 

.

Tervek 2013. tavaszra 

A 2013 tavaszán tervezett három foglalkozás közül kettőt - a vonatkozó teljesítményindikátornak megfelelően - az őszi témák folytatásaként tervezünk, egy pedig új téma lesz. Hogy a három eddigi téma közül melyiket visszük most tovább, újabb egyeztetésektől függ, de potenciálisan bármelyikről szó lehet.

A lakóhely-zöldítési programoknál gyakran feltételezhető az együttműködési szándék, a részvétel működtetéséhez szükséges technikai ismereteket pedig viszonylag könnyű megszerezni. A részvétel biztosításával járó többletmunka megtérülhet a nagyobb eredményességben. A józsefvárosi Magdolna Negyed Program komplex szociális városrehabilitáció most induló harmadik részében, talán az eddigi kudarcok miatt, talán mert az önkormányzat úgy gondolja, nincs is szükség a lakosság aktivitására, a részvételi elv csak a kötelező mértékben, és nagyon formálisan jelenik meg. 

A műhely folytatásának egyik lehetséges területe a lakóhelyzöldítésben való lakossági részvétel hasznainak vizsgálata esetek elemzésén keresztül, vagy pedig a részvétel elvének érvényesítéséhez szükséges technikai ismeretek megtanulása. Hasznos volna az elmúlt évek önkormányzati és egyéb pályázatain részt vett bér- és társasházak tapasztalatainak összegyűjtése és közreadása. Praktikus és elemző jelleggel, az eredmények mellett az akadályokat és hibákat is megmutatva. Az utánuk jövők ugyanis abból tanulva nagyobb valószínűséggel el tudják kerülni a saját hibáikat. 

Lehet önkéntes alapon, a lezajlott műhelybeszélgetéshez hasonló egyszeri workshopot szervezni. A jelenlegi kereteinket meghaladja, de a hosszabb távú perspektívák kirajzolásához tartozik, hogy újabb partnerek és pályázati források sikeres bevonása esetén szervezhető több alkalomból álló tréning is, fizetett szakemberek közreműködésével, az érintett önkormányzati tisztviselőknek és lakosoknak. A résztvevő lakosokat akár pályázati úton is ki lehetne választani.

A műhely szervezése során kiderült, hogy a XV. kerületi önkormányzat tisztviselői jelentős tapasztalattal rendelkeznek a lakosság bevonása terén, amit igény esetén szívesen megbeszélnek a VIII. kerületi kollégáikkal. Ennél az önkormányzatnál ugyanis nem a nagy összegű fejlesztések perifériális kísérőjeként, hanem saját kis forrásokból hirdetnek lakóhely-zöldítési pályázatokat.

A lakóhely-zöldítési téma folytatásának kockázata, hogy a célcsoport sem a lakossági, sem önkormányzati oldalról nem könnyen határozható meg, ugyanis az érdekeltség és felelősség sokak között oszlik el. Lehet, hogy könnyebb lesz formát találni a közösségi rendészeti téma folytatásának, melynek vannak konkrét megvalósító szervezetei, a józsefvárosi rendőrségi projekt ráadásul a szociális városrehabilitáció újraindításának részeként folytatódik, és kifejezetten tartalmazza a szakmaközi együttműködések és a lakossági kommunikáció erősítését. Van szakember, aki felvetette, hogy az egyetem ideális keretet adhat akár az önkormányzati programban részt vevő rendőrök rendszeres tapasztalatcseréjére egymással, más humán szolgáltatások szakértőivel, civilekkel. Az egyetem szerepe és társadalmi presztízse ugyanis kedvezőbb lehet a tárgyilagos, problémafelvető és megoldásközpontú beszélgetésekhez, mint akár az önkormányzat, akár a rendőrség hazai pályája.

Az egyes témák mellett, esetleg helyett, lehetséges, hogy ezzel a két témával együttesen és úgy foglalkozunk, hogy civil szakmai áttekintést és értékelést végzünk a józsefvárosi szociális városrehabilitáció folytatást jelentő, most induló harmadik Magdolna Negyed Programról. Ebben a már említett józsefvárosi civil fórumsorozat résztvevő szervezetei és személyei lennének a partnereink, akik a mi műhelyünk stábjával is nagy az átfedést mutatnak. Ennek kapcsán együttműködés és konfliktus egyaránt lehetséges a kerület önkormányzatával, amely a program előző részeiben több komoly hibát vétett úgy, hogy a tanulságokat nem vonta le, és a jelek szerint ezután sem tervezi, hogy független külső megfigyelők, elemzők észrevételeit hasznosítsa a fejlesztési program eredményesebbé tételéhez.

A Közelítő Műhely tavaszi harmadik, új témája a leginkább innovatív magyarországi foglalkoztatáspolitikai programok számbavétele és összehasonlítása. Ennek a témának, ha a műhelysorozatban még nincs is előzménye, annál inkább van az egyetemen (főleg a programot befogadó Emberi erőforrások tanszék kutatásai, például a foglalkoztatáspolitika elmúlt 20 évéről az érdeklődők széles körének készült kollektív tanulmánykötet elemzései) illetve a programvezető munkásságában (részvétel a kutatásokban, a Közelítő Műhely egyes témáit és módszereit kipróbáló Műhelyszeminárium tantárgy kitalálása és szervezése), ami jó alap a műhely sikeréhez. 

Az innovatív foglalkoztatáspolitika néven olyan programokkal foglalkozunk, mint a szociális lakbérek fizetésében való elmaradás részleges ledolgozását, az önkéntes munkával és adománygyűjtéssel való megsegítést és a társadalmi csoportok keveredését egyszerre jelentő "szociális építőtábor", a szegények és romák önfoglalkoztató kisvállalkozóvá válását hitellel és tanácsadással segítő Kiútprogram, az üzleti szféra által nem alkalmazott társadalmi csoportok támogatott foglalkoztatása a piacon jól eladható termékek gyártására, az ún. szociális gazdaság keretében (leírás, esettanulmányok), a fogvatartottak és szabadulók munkapiaci integrációját segítő szolgáltatások (Váltó-sáv Alapítvány programjai és a büntetés-végrehajtási szervezet TÁMOP 5.6.2. projektje), a mélyszegények foglalkoztatását a megújuló energiaforrások hasznosításába való bekapcsolásukkal megvalósító Bükk-MAK LEADER program, a művészeti nevelést a szülőkkel való intenzív kapcsolattartással, szociális megsegítéssel és szociális gazdaság szervezésével kiegészítő "szociális iskola" (a Berettyóújfalun és a környékbeli falvakban működő Igazgyöngy Alapítvány). Ebben a témában az egyetemen kívül a fő partnerünk a mélyszegényekkel kapcsolatos kutatási, megsegítő és aktivista programok között közvetítő-összehangoló civil szakértői "Katalizátor Hálózat".

Ha sikerül pályázati támogatásokat elnyerni a jelenleg anyagi forrásokkal egyáltalán nem rendelkező programunkhoz, akkor ezt a témát a vidéken dolgozó szakemberek meghívásával, a programok egyetemisták által végzett helyszíni tanulmányozásával, minielemzésekkel alapozzuk meg, és a többi témában is végzünk célratörő kis kutatómunkát. Ha nem sikerül ilyen támogatásokhoz jutnunk, a műhelybeszélgetéseket akkor is megtartjuk, de a kevésbé intenzív felkészüléssel, és csak a rendelkezésre álló dokumentumokból feldolgozva a témaköröket.

A projektet hosszú távra tervezzük. A támogatások nélküli, kevés kapacitásra támaszkodó minimálprogram is közvetlen és közvetett haszonnal jár a résztvevőknek, és tartalmaz rendszeres előrelépést. A források és kapacitások bővülése esetén pedig a műhelybeszélgetések modellje intenzívebb és kiterjedtebb módon valósítható meg.

.

A megpályázni kívánt források tervezett felhasználása

A forrásokat a műhelytémák előkészítésének és dokumentálásának alaposabbá tételére fordítanánk, dologi költségek formájában. Az élő műhelybeszélgetés a teljes hatásnak csak egy része, melynek minősége nagyban múlik a leíró és elemző dokumentumok, az írásban eddig nem reflektált tapasztalatok összegyűjtésén és szelektálásán, a kisebb csoportokban végzett egyeztetéseken. A hatás erősebb, ha a beszélgetéseken elhangzottakat pontosan leírjuk és a dokumentumjegyzéket rendszeresen bővítjük. Fő feladatok: információgyűjtés és válogatás, eredeti interjúk készítése, szó szerinti legépelés, rövid elemzések készítése. Az önkéntes kutatás és szervezés vállalásának feltétele lehet a dologi költségek fedezése (például a vidéki interjúzás és a műhelybeszélgetések vidéki résztvevőinek útiköltsége).

A program döntően a szaktudásigényes önkéntes munkán alapul. Szintén döntő a Budapesti Corvinus Egyetem társadalmi felelősségvállalása: a programvezető oktató illetve a beszélgetések helyszínének biztosítása, az erkölcsi támogatás.

.

.